A nehéz körülmények ellenére is sikeres esztendő áll a polgárőrség mögött

A vármegyei szövetség az elmúlt évben is tovább fejlődött. 117 polgárőr egyesület működik a vármegye területén, ami több, mint 2021-ben. Idén év elején még két egyesület alakult, és remélhetően még három egyesületet jegyeznek be a közeljövőben – mondta Fekecs Dénes, hozzátéve, hogy a polgárőrök létszáma is gyarapodott a vármegyében, jelenleg 5076 fő lát el szolgálatot a 240 ifjú polgárőrrel együtt. Országos szinten is jelentős számú, összesen 132 lovas polgárőre van Bács-Kiskunnak.

Rendkívül magas volt a szolgálatban töltött órák száma is a megyében. 

A déli határ fokozott megerősítése is emelte az óraszámokat. A Bács-Kiskun vármegyei szerb-magyar határszakaszon 8500 polgárőr teljesített szolgálatot tavaly, több mint 82 ezer óra szolgálatot adva. A polgárőrök összesen 2390 illegális migráns elfogásában működtek közre. Szintén emelkedett tavaly az egy polgárőrre jutó szolgálati órák száma, ami 230 óra volt – ismertette Fekecs Dénes, és hozzátette, hogy kilenc úgynevezett megerősítő vármegyéből 2500 polgárőr érkezett a határszakaszra, ők 30 ezer óra szolgálatot teljesítettek, de a déli határt megerősítő szolgálatban résztvevő polgárőrök kétharmadát Bács-Kiskun vármegyei egyesületeknél tevékenykedő polgárőrök adták.

– E számok rámutatnak, hogy a déli határszakasz megerősítésével kapcsolatos kormányhatározatban megfogalmazott elvárás teljesült és néhány százalékkal túlteljesítették a megye polgárőrei. 

– vonta le a következtetést Fekecs Dénes.

A vármegyei elnök elmondta, hogy az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) tavaly indította el a Falu 100 programját, melynek keretében a polgárőrség a rendőrséggel és az önkormányzatokkal együtt toborozta a polgárőröket, és olyan településen igyekeznek polgárőrséget szervezni, ahol addig nem működött. Idén ennek kapcsán tervezik növelni az egyesületek számát vármegyénkben.

Az előző esztendőben arra is hangsúlyt fektetett a vármegyei szövetség, hogy az idős, így a közterületi járőrszolgálat során kevésbé terhelhető polgárőrök tudását, tapasztalatát más formában hasznosítsák. Így a tagtoborzásba és a bűnmegelőző tevékenységbe vonták be őket, illetve az ügyeleti rendszer működtetésében számítanak rájuk. Ezek mellett a rendvédelmi szervekkel való kapcsolattartásban, és az új polgárőrök oktatásában és képzésében jelentős szerepet szánnak nekik.

Fekecs Dénes a tavalyi év egyik legemlékezetesebb momentumaként említette a Dunapataj-Bakodpusztán júniusban megrendezett Országos Polgárőr Napot, melynek rendezési jogát 2018 után ismét a vármegyei szövetség kapta meg. Mintegy háromezer polgárőr vett részt az eseményen, és a stratégiai partnerek legmagasabb szintű vezetői voltak vendégei. Mások mellett tiszteletét tette dr. Bolcsik Zoltán, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, dr. Balogh János országos rendőr-főkapitány és dr. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka is. 

– értékelt Fekecs Dénes.

Az elnök elmondta, hogy az elmúlt évtől jelentkező nehézségek a polgárőrséget is elérték. Ezért az egyesületek a józan takarékosság elve szerint szervezik a szolgálataikat. Ahol lehetséges, inkább gyalog, kerékpáron és elektromos robogón járőröznek, és lehetőleg inkább külterületen használják a szolgálati autókat.  

– Az elmúlt években az egyesületek nem csak alapfeladataikat végezték, hanem a járvány idején előtérbe került a polgárőrség karitatív szerepe, amikor is a lakosságról gondoskodott a járvány idején. Ez továbbra is prioritásnak számít, így idén a védelem – a közbiztonság és a határbiztonság mellett – a rászorulók, idősek, betegek, külterületen élők segítését is jelenti, a közösségi összetartást erősítve a társadalmi felelősségvállalás is alapfeladatainkhoz hasonlóan fajsúlyos szerepet kap – mondta Fekecs Dénes, aki egyben az OPSZ általános és stratégiai elnökhelyettese, így a polgárőrség középtávú stratégiájáról is szólt.

Mint fogalmazott, a következő mintegy két és fél évre szóló stratégia jövő hónapban kerül az elnökség elé. Ebben meghatározzák a polgárőrség jövőbeli irányát, melynek lényege, hogy a jelenlegi gyorsan változó és nehézségekkel sújtott világban hogyan őrizheti meg a jövőben sikeres működését a szervezet.