Drágszélen és Dusnokon is megvalósul a vízmegtartó projekt

Két újabb régióbeli községben, Drágszélen és Dusnokon készülhet mesterséges tó és vízmegtartó terület – vagyis egy ahhoz hasonló projekt, amit a járás területén elsőként, országosan pedig az elsők között Bátya hajtott végre. A község a mintaprojekt befejezése óta igyekszik átadni tapasztalatait olyan önkormányzatoknak, amelyek szívesen hajtanának végre hasonló, pályázati beruházást. Az ő képviselőikből és szakértőkből álló VÉF döntéshozó gyűlést tartott a Bátyai Könyvtárban, hogy megvitassák, milyen fontossági sorrendben folytatódjanak a kistérség vízmegtartó programjai. A két újabb helyszínre első körben összesen 20 millió forint jut.

Fekete Csaba bátyai polgármester kérdésünkre megosztotta: a döntés értelmében öt lehetséges (két drágszéli és három dusnoki) helyszínt állítottak sorba aszerint, hogy hol szükséges és egyáltalán lehetséges egy vízmegtartó projekt végrehajtása. A tanácskozáson részt vettek érintett polgármesterek és helyi civil szervezetek, valamint olyan intézmények, amelyek előzetes terepszemlével és vizsgálatokkal segítenek kiválasztani a legjobb megoldásokat.

– A VÉF-nek ma az volt a feladata, hogy a lehetséges projekthelyszínek közül kiválassza a legalkalmasabbakat. Ebben nyilván támaszkodtunk földmérésekre és a szakértők tudására - nyilatkozta Fekete Csaba. – A döntésben nagyon fontos szempont volt a tulajdonosi összetétel és a terület vízmegtartó képessége, ahogy az is, hogy hová tudunk vizet kormányozni, csupán a gravitáció erejével, hiszen a mai világban már nem szeretnénk szivattyúzni. Egy sor projekthelyszínt ezek alapján zártunk ki, míg végül maradt öt, amiben érdemes tovább gondolkodni, és ezekből állítottunk fel egy sorrendet – foglalta össze.

Az első pozícióban egy drágszéli terület, a Maloméri-főcsatorna holt medre, míg a másodikon a Sárköz Dusnoknál futó csatornája végzett. A 3-5. helyre egy mára nádassá szelídült drágszéli tó, illetve két dusnoki helyszín, egy záportározó és egy csatornahíd melletti terület került. Dr. Szatzker Petra, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodájának LIFE-projektekért felelős szakmai vezetője szerint most ezeknek a területeknek a részletekbe menő szakmai, például geodéziai vizsgálata kezdődhet meg, hogy egyértelmű legyen: melyek alkalmasak vízmegtartó projekt végrehajtására. 

A végrehajtás hivatalosan 2025. szeptember végéig tart, de ennél jóval hamarabb, már 2024 végén szeretnék lezárni az új projekteket. Hozzáfűzte: a vízmegtartás többek között azért fontos törekvés, mert a párolgás révén pozitív hatást gyakorol a helyi mikroklímára és a mezőgazdasági hozamokra.

– Még mindig azt mondjuk, hogy Magyarország víznagyhatalom, pedig ez már sajnos nem igaz, hiszen jóval több víz távozik az országból, mint amennyi beérkezik. Ehhez nyilván a csapadékmennyiség csökkenése és a párolgás is hozzájárul - magyarázta Szatzker Petra. – A településeken zajló sok kis beavatkozás, persze rendszerben működve, nagyobb hatással bír, és végső soron mi egy országos hatást szeretnénk elérni. A VÉF célja éppen az lenne, hogy a környező települések is tudjanak erről a projektről, és a saját területükön is alkalmazzák – mondta.