Kiskunhalas/Galériával

2022.10.05. 17:20

Seffer Attila: A kuruc katonák hősiessége azt üzeni, a közösségért tenni kell

Az 1703-tól vívott Rákóczi-szabadságharc során zajlott halasi csatára emlékeztek a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum diákjai a csata, iskola parkjában található egykori helyszínén.

Pozsgai Ákos

Az iskola kilencedik osztályos tanulói mécseseket helyeztek az ónodi hársfa tövében lévő emléktáblánál

Fotós: Pozsgai Ákos

A Rákóczi szabadságharcot 1703. és 1711. között vívták a kuruc hősök, a Habsburgok elnyomó önkénye ellen az önálló és független Magyarországért. A kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium parkjában található annak a véres csatának a helyszíne, amit 1703. október 5-én vívtak a kurucok a Habsburgok serege ellen, ahol 234 kuruc katona lelte halálát.

A korabeli krónikák szerint 1703. október elején kezdődtek a csapatmozgások, a kurucok mintegy háromezer fővel indultak meg Deák Ferenc vezetésével Kecskemétről dél-nyugati irányba, a császári erők szintén háromezer főnyi sereggel pedig Szegedről indultak észak-nyugati irányba. 

A kurucok Halas határában – a mai Majsai úti felüljáró közelében – vertek tábort, ellátásukat a város biztosította.

Pontos információk hiányában csak feltételezhető, hogy a sereget sikerült a császáriaknak meglepni, és közöttük rendkívül véres összecsapásra került sor. 

A kurucok a meglepetésszerű támadás ellenére is igyekeztek helytállni az ellenséggel szemben, akiknek vezére megsebesült és később bele is halt sérüléseibe. Az ellenség ezután a kun pusztákat sarcolta, majd pár nap múlva Szeged felé vonultak vissza, magukkal vitték Halas pecsétjét és egyik harangját. A történeti kutatások szerint a halasiak a csatatéren maradt 234 magyar katona földi maradványait egy közös tömegsírba temették. A csatát ugyan elvesztették a kurucok, de a térség ellenőrzése nem csúszott át a császáriak kezébe és 1703. október 23-án II. Rákóczi Ferenc oltalom levéllel látta el Halast, amit 1704. március 11-én megerősített. 1711-ben azonban a szabadságharc elbukott, a vezérlő fejedelem emigrációba kényszerült, soha nem térhetett vissza hazájába, idegen földben, Törökországban nyugodtak hamvai 1906-ig.

A csata után kétszáz évvel, Dr. Nagy Mór polgármester elhatározta, hogy méltó emléket állít a hős kuruc vitézeknek. Az ország első kuruc vitézt ábrázoló szobra nem a csata helyszínén áll, hanem a Kossuth utcán. Damkó József sóskúti homok kőből faragta ki a másfélszeres életnagyságú alakot, Hikishc Rezső építész által tervezett talapzatra. A kardjára támaszkodó szomorú kuruc katona szobra, mintha a csata tragédiáját és a magyarság egészének sorsát is kifejezné.

Az ónodi Lórántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület és a községi önkormányzat, valamint a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum 2012-ben határozták el, hogy közösen ültetnek egy ónodi hársfát a csata helyszínén az elesettek emlékére, hiszen a katonák közül sokan ónodi polgárok voltak. Azóta az ónodi fa gyökeret vert a halasi földben, kihajtott és lombot eresztett. A tisztelet jeléül az iskola diákjai most is a hársfa köré virágokat ültettek el.

Seffer Attila plébános szerint több mint háromszáz év után is a csatában elesett kuruc katonák hősiessége azt üzeni, hogy a közösségért tenni kell. 

– Nem süllyedhetek bele a magunk érdekeibe, pusztán csak a saját életünkbe. A közösségért áldozatot kell hozni, egymásért felelősséget vállalni. Ez fontos kell, hogy legyen mindannyiunk számára. Ahhoz kérjük az Úr Isten segítségét, hogy adjon hozzá erőt, hogy tenni tudjunk a családért, az osztályközösségért, az iskoláért, hogy ne csak múltunk legyen, ami fontos, mert az a gyökér, az a megtartó erő, hanem jövőnk is. És ez a jövőnk tele legyen reménységgel, élettel – fogalmazott az új kiskunhalasi plébános, aki végül a magyar honvédek számára íródott imakönyvből olvasta fel II. Rákóczi Ferenc imáját az ország megújulásáért.

A megemlékezés végén az iskola kilencedik osztályos tanulói mécseseket helyeztek az ónodi hársfa tövében lévő emléktáblánál, valamint az iskola vezetői és a meghívott intézmények képviselői, az önkormányzati képviselők és a Kuruc Vitézek Nyugállományú Egyesület képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el az emléktáblánál.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában