Kövér László: Szent István legbecsesebb öröksége a keresztény magyar állam

Kövér László emlékeztetett, hogy a keresztény magyar állam a mai napig meg tudta tartani az országot hazának. Mint mondta a világjárványokkal, egy újabb világháború veszélyével és egy világgazdasági válság bajaival terhelt mindennapokban különösen fontos a „Ne féljetek!” krisztusi üzenet, hiszen bárhol éljenek is az emberek a nagyvilágban, napjainkban alapos okuk van az aggodalomra.

Az Országgyűlés elnöke szerint „a mai léleksorvasztó időkben, amikor a nyugati világban az embereket el akarják idegeníteni istenüktől, hazájuktól, családjuktól, amikor az embert olyan meghasonulásba akarják kergetni, hogy a végén már azt sem tudja magáról, hogy fiú-e vagy lány, hogy ne tudjon többé különbséget tenni az igaz és a hamis, a jó és a rossz között, ilyen időkben különösen fontos Szent István király öröksége”.

Ahogy fogalmazott, Európa minden államára és minden államalkotó nemzetére kemény politikai és gazdasági önvédelmi küzdelem vár.

Kövér László szerint a tét, hogy a kevesek magánérdekén alapuló, jellemzően Európán kívüli, globális magánhatalmak önkénye vagy a sokak közérdekét képviselő európai nemzetállamok demokratikus együttműködése fogja-e irányítani az európai emberek életét a 21. században. Hangsúlyozta: ebben a küzdelemben a magyarok meg fogják őrizni a legfőbb szabadságukat, vagyis megőrzik a nemzetét szolgáló és oltalmazó, önrendelkező magyar államot.

Emlékeztetett arra, hogy háború tombol a szomszédban, százhoz közelít a harcoknak áldozatul esett kárpátaljai magyar honfitársak száma. – Felforrósodott a Balkán, nincs béke sem Észak-Afrikában, sem a Közel-Keleten, és a Távol-Keletről is aggasztó hírek érkeznek. Nem lehetnek kétségeink: nehéz idők következnek – tette hozzá.

Szabó Gellért (VJG), Szentkirály polgármestere elmondta, a település két templomát 1901 decemberében és 1902 júniusában szentelték fel. A község lakói a 120 éves épületek mellett nyáron egy másik évfordulóról is megemlékeznek: Szentkirály-puszta 1952. január 1-jén vált közigazgatásilag önállóvá, Lászlófalva néven. A község eredeti, ősi nevét, Szentkirályt harmincöt éve, 1987. augusztus 20-a óta viseli.

Az ünnepség vasárnapi programjai a katolikus templomban ünnepi szentmisével, majd a református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődtek. A találkozó végén a Szent Király Szövetség tagtelepüléseinek képviselői emlékszalagot tűztek Szentkirály község zászlajára, majd koszorúkat helyeztek el a Szent István-szobornál.

A főként a szentkirály elnevezést tartalmazó települések 1996-ban Csíkszentkirályon találkoztak először. Rá egy évre, 1997. augusztus 15-én, Szent István fejedelemmé választásának 1000 évfordulója alkalmából Magyarországon írták alá azt a megállapodást, hogy megalakítják a Szent Király Szövetséget.

A Szent Király Szövetség magyarországi tagtelepülései: Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szombathely-Szentkirály.

Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván, Székelyszentkirály, Felvidékről pedig Királyfiakarcsa, Sajókirályi, Sajószentkirály és Vágkirályfa tagja a szövetségnek.