Európai testvértelepülések találkoztak Érsekhalmán

Az eseményen a testvértelepülések képviselői bemutatták a településük turistalátványosságait, a házigazdák a vendégekkel a négy nap során kirándultak, megmutatták a környék nevezetességeit. A Hajósi Pincefaluban szállásolták el a vendégeket, és többek között ellátogattak Bakodpusztára is.

– Több előadás során elmondták a vendégek, hogy milyen látványosságokat, turistákat vonzó attrakciókat tartogatnak a turistáknak. A rendezvény lényege a lakosságmegtartó program bemutatása. A palicsi közösség már három éve tartott hasonló rendezvényt. Minden évben más témával írnak ki pályázatot. Ebben a pályázatban Magyarországon eddig 1700 pályázó adott be sikeres projektet. Ezt a pályázatot angol nyelven kellett beadnunk Brüsszel felé és nekik számolunk be a pályázatról – mondta lapunknak Beke Csaba polgármester.

Az összesen 24 ezer euró pályázati támogatást, amit az érsekhalmi önkormányzat sikeresen lehívott, utaztatásra, vendéglátásra, a fellépők tiszteletdíjára költhették. 

Mint azt Beke Csaba polgármester elmondta, a pályázat hasznosságát abban látja, hogy egy ilyen kis falu, mint Érsekhalma, saját forrásból egy ekkora volumenű attrakciót nem tudott volna megrendezni.

– Azt gondolom, hogy a vendégek is örömmel jöttek, jó szállást tudtunk nekik biztosítani és teljes ellátást kaptak a négy nap során. Jó hírét viszik majd a településünknek, és egyre szorosabbra tudjuk fűzni a testvértelepülési kapcsolatokat. Azok a lehetőségek, amelyek számunkra mindennaposak, másnak különlegesnek számítanak, mi is rádöbbenünk ilyenkor, hogy milyen értékek között élünk. Kulturális bemutatót is tartottunk, ahol fellépett a császártöltési és a györgyfalvi táncegyesület, továbbá az Érsekhalmi Népdalkör – sorolta az elöljáró. A jurta sátrakban turisztikai kiállítást mutattak be a szervezők a környék nevezetességeiről.

Zsigó Róbert előadásában szólt egy olyan Eurobarométer-felmérésről, amit tavaly áprilisban végeztek a vidékfejlesztési programokra vonatkozóan, a részt vevő európai polgárok véleményét kérdezték arról, hogy milyen prioritásokat helyeztek előtérbe.

– A vidékfejlesztési programmal kapcsolatban a felmérés 2021 áprilisában megállapította, hogy az Európai Unió polgárainak 79 százaléka szerint az EU-nak figyelembe kellene vennie a vidéki területek érdekeit a közkiadásokkal kapcsolatos döntéseik meghozatalakor. 

Az uniós polgárok nagy része úgy gondolja, hogy a helyi tartományoknak lehetőséget kell kapniuk annak eldöntésére, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokat mire költik, 44 százalékuk pedig azt mondta, hogy a közlekedési infrastruktúrára, megfelelő összeköttetésekre mindenféleképpen fontos fordítani a vidéki településeken. 

Ez alátámasztja azt a tényt, hogy akkor lehet turizmust kialakítani, ha megfelelő infrastruktúra van. Ez volt eddig – fogalmazott a honatya. Hozzátette, ha most történne egy felmérés, valószínűleg nem ez lenne a legfontosabb kérdés. Zajlanak a tárgyalások az Európai Unióval az ügyben, hogy a fejlesztési ciklusra szóló forrásokat megkapjuk, és akkor minden európai uniós ország a fejlesztéseit, amiket meg szeretne valósítani vidékfejlesztési forrásból és máshonnan, azokat meg tudná valósítani.

Zsigó Róbert hangsúlyozta, hogy ma Európa polgárait más prioritások foglalkoztatják.

– A szomszédunkban folyik az orosz–ukrán háború, tavaly ősz óta az energiaválság folyamatosan jelen van, amit egyébként megerősített a háború. Sokkal nehezebb most a helyzet, mint korábban. Ráadásul az Európai Unió vezetői olyan szankciós politikát folytatnak, ami senki másnak nem okoz kárt, csak saját magunknak. Az oroszoknak olyan bevételeik vannak, amilyenek még nem voltak eddig, csak egyetlen kontinenst hoz lassan kilátástalan helyzetbe a háború szankciós politikája, ez pedig Európa és az államai. Ma az európai polgárokat az foglalkoztatja, hogy hogyan fognak fűteni télen. Tudnak-e majd mosakodni, fürödni, mosni meleg vízben, hogy a háborús inflációt hogyan fogják tudni megakadályozni. Van olyan ország, ahol 20 százalék fölött van most az infláció. Azok a kérdések foglalkoztatják az embereket, hogy lesz-e üzemanyag – fogalmazott Zsigó Róbert. Hozzátette, hogy az Országgyűlés elé beterjesztettek egy olyan javaslatot, ami az Európai Unió jövőjével kapcsolatos.

– Az Európai Unió jelenlegi keretszerződése nem alkalmasak arra, hogy a válságok korszakában az együttműködést koordinálja, ezért a magyar kormány szükségesnek tartja az uniós szerződések felülvizsgálatát az alábbiak szerint – mondta.

– A szerződésekből törölni kell az egyre szorosabb egység célkitűzését, az integráció nem öncél, hanem eszköz, nemzeti szabadságunk kiteljesedésének eszköze. Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korában. A szerződésekben meg kell jelennie ennek az alapvetésnek. Újra felvetjük, hogy Európának keresztény kultúrája legyen benne. 

Európának képesnek kell lennie arra hogy megvédje magát, s meg kell védenie a jelen és jövő generációit is. 

A szerződésekben kifejezetten meg kell erősíteni a Nyugat-Balkán országainak európai perspektíváját – mondta a honatya.

– Ezek lesznek azok a keretek, amelyek szerint a kormány tárgyalni tud majd az Európa jövőjéről szóló konferencia után. Reményeik szerint észbe kap mindenki, hiszen az európai vezetőknek minden eszközükkel arra kellene törekedniük, hogy minél előbb béketárgyalások legyenek, és béke legyen – jelentette ki Zsigó Róbert.

Európa jövőjének szempontjából kulcsfontosságú, hogy erős nemzetállamok legyenek, és erős közösségek, akik össze is tartanak. Az eseményen elhangzott, hogy az Európai Uniót leginkább az erősíti, ha a testvértelepülési kapcsolatai jól működnek.