2022.07.29. 09:46
A meteorológia rejtelmeiről mesélt Ország Ferenc a Wojtyla népkonyhán
Meteorológus járt szerdán a Wojtyla Akadémia „katedráján”. Ország Ferenc, a Magyar Honvédség ifjú hadnagya meteorológus tisztként teljesít szolgálatot a Szolnoki Helikopter Bázison. A szakember számára nem volt ismeretlen a népkonyhaként is működő Wojtyla Barátság Központ, hiszen már második alkalommal tárta fel különleges szakmájának „titkait” a szegények előtt.
A Wojtyla népkonyhára járó szegények ezúttal is izgalmas előadást hallgathattak meg
Forrás: Wojtyla
A népkonyhára járó rászorulók újabb érdekes, hasznos tudnivalókat közvetítő előadást hallgathattak meg a Wojtyla Akadémia keretében. A részletekről a wojtylások meséltek.
Ország Ferenctől megtudhatta hallgatósága, a meteorológia a légkörrel, illetve a légkörben fellépő mozgásokkal foglalkozó tudomány. Elsajátításához komoly matematikai, fizikai, kémiai és biológiai ismeretekre van szükség. Más szavakkal kifejezve: több szakterület „összegyúrt” tudománya.
A szakember elmondta, időjóslással már az ókori görögök is foglalkoztak. A Krisztus előtti 2-3. században Mezopotámiában és Kínában vizsgálták a különböző klímaterületek gyógyító-regeneráló hatásait. A Krisztus előtti 4-5. században Hippokratészt is foglalkoztatta az időjárás és egészség kapcsolata, valamint Arisztotelészt úgyszintén érdekelték a földtudományok és a csillagászat.
Hazánk területén a 11. században kezdtek el meteorológiai megfigyeléseket végezni. Az első mérőállomás 1780-ban Budán létesült.
A 19. század második felében az osztrák meteorológiai intézet alapítását követően megindult a magyarországi állomáshálózat kialakítása. 1853-ban 14, 1870-ben már 40 mérőállomás állt rendelkezésre. 1868 óta érhetők el hivatalos meteorológiai előrejelzések.
1870-ben megalakult a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet, a mai Országos Meteorológiai Szolgálat elődje. 1871-től Kecskemét is bekapcsolódott az állami mérőhálózatba. Parragh Gedeon református főgimnáziumi fizikatanár lett a helyi állomás vezetője, aki Klapka u. 9. szám alatti lakásában végzett megfigyeléseket, amellett, hogy főállásban fizikát tanított.
Az 1930-as évek második felében a kiépülő katonai repülőtéren is megkezdődött az időjárás-megfigyelés. Napjainkban úgyszintén onnan küldik a kecskeméti adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisába.
Az időjárás-megfigyelés a honvédelem területén is komoly szerephez jut, hiszen a harcigépek felszállásához a meteorológus tiszt jóváhagyását ugyancsak megköveteli a vonatkozó szabályzat.
Az agrometeorológia egyebek mellett azt vizsgálja, milyen hatást gyakorolnak a légkörben lezajló folyamatok a mezőgazdaságra, nevezetesen a haszonállatok és növények életfolyamataira, a talaj nedvességtartalmára.
A polgári légiforgalmat az Országos Meteorológiai Szolgálat látja el időjárás-előrejelzéssel, az állami légiközlekedést a Magyar Honvédség. A repülést leginkább befolyásoló tényezők a szélirány és szélsebesség, a látástávolság és a hőmérséklet.
Az izgalmas ismeretterjesztő program végén kérdésekre válaszolt a szakértő. Az előadást ebédosztás követte a népkonyha étkezdéjében.
