A kecskeméti Gripenek négy hónapig felügyelik a Baltikum légterét

A jövő héten indul el Magyarországról az a védelmi kontingens, amely négy hónapon át látja el NATO-szövetséges feladatként Észtország, Lettország és Litvánia légvédelmét augusztus 1-től. A katonák búcsúztatásának ünnepségét csütörtök délelőtt rendezték meg a családtagok és a sajtó képviselőinek a jelenlétében a kecskeméti repülőtéren. Négy hónapnyi szolgálatot kell ellátnia a több mint másfélszáz embernek.

A katonák túlnyomó többsége Kecskemétről, néhányan Szolnokról és Pápáról kerülnek ki. A kiutazó csapat parancsnoka Ványi Attila alezredes, az MH 59. repülőbázis harcászati kiképző századparancsnoka lesz. A missziót búcsúztatta dr. Maróth Gáspár védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár, a rendezvényt megtisztelte jelenlétével – mások mellett – Sándor Zsolt tábornok, a Magyar Honvédség parancsnokának a helyettese is. Az államtitkár beszédében elmondta, hogy az olaszokkal és a németekkel működünk együtt a Baltikumban. A katonáink eddig Szlovéniában és Baltikumban több alkalommal láttak el hasonló feladatokat.

Elmondta, a magyar Gripenek alkalmasak a feladatok elvégzésére. Majd hangsúlyozta 

a NATO kollektív védelmi rendszerének a fontosságát. Az augusztusi váltás éppen a hatvanadik alkalom, amióta a NATO-országok a Baltikum légterét közösen védik. A feladat megtiszteltetés, mert bizonyítja a Magyar Honvédség magas szintű felkészültségét a szövetségen belül, ugyanakkor felelősség is, mert ez a térség Európa egyik legérzékenyebb területe

– hangsúlyozta a politikus. 

A kecskeméti légibázis közösségi honlapján egy beszélgetés jelent meg Ványi Attila alezredessel szerdán. Eszerint a magyar kontingens Litvániában, a Siauliai légibázisra települ – mint vezető nemzet –, a NATO északi parancsnokság alárendeltségében teljesítenek majd szolgálatot, melynek központja Németországban, Uedem városában található. A parancsnokság állománya a NATO-tagországok különböző nemzeteiből delegált katonákból áll. Kisegítőnemzetként, velünk párhuzamosan, Észtországban, az Amari légibázison a Német Légierő, míg Lengyelországban, a Malbork légibázison az Olasz Légierő Eurofighter repülőgépeivel teljesítenek majd szolgálatot.

A baltikumi országok – Észtország, Lettország és Litvánia 6,2 milliós lakossággal – 2004-ben csatlakoztak a NATO-szövetséghez. Önálló légierővel mindhárom nemzet rendelkezik, de légtérvédelemre alkalmas, felfegyverzett repülőgéppel egyik sem. Szállító és kiképző repülőgépeket, valamint helikoptereket tartanak hadrendben. NATO-csatlakozásukat követően a szövetség többi tagállama váltásokban látja el a balti országok légtérvédelmét. Magyarország most harmadik alkalommal látja el ezt a feladatot a térségben. Eddig 2015-ben és 2019-ben már négy hónapon át járőröztek a magyar gépek a három ország szárazföldi és vízi határain belül. Most a spanyol légierőt váltják a mieink, míg decembertől a lengyelek veszik át a légtér felügyeletét.

Azt nem erősítették meg a csütörtöki rendezvényen, hány gépet is küldünk az ukrán–orosz térség közelében fekvő Baltikumba, azt azonban tudjuk, hogy korábban két darab 15 perces készültségben (RS 15) lévő éles JAS–39 Gripen mellett két darab felfegyverzett tartalék repülőgép állt rendelkezésre. A gyakorlórepülések jobb tervezhetősége érdekében a négy készültségi Gripen mellett általában egy ötödik gép is Litvániában állomásozott. Mint ismert, az orosz–ukrán háború, illetve Finnország és Svédország NATO-csatlakozása miatt egy feszült térségbe mennek szolgálatot teljesíteni a katonák.

A helyzetet az is nehezíti, hogy az orosz vasúti szerelvényeket Litvánia nem engedi át a korábbi egyezmények alapján Belorussziából a kalinyingrádi térségbe.