Tóth Tamás meteorológus tartott előadást a halasi gimnáziumban

Az ismert televíziós személyiség, meteorológus otthon érzi magát Kiskunhalason, hiszen valamikor ide járt középiskolába, a Bibó István Gimnázium tanulója volt, itt is érettségizett. A víz világnapja (március 22.) és a meteoro­lógia világnapja (március 23.) szinte összeolvad szervesen, mindkettő aktuális téma, különösen most, amikor hónapok óta ismét komoly szárazság sújtja a Kárpát-medencét. – A vízgazdálkodás központi kérdés az egész világon, oda kell figyelnünk Magyarországon is az észszerű vízgazdálkodásra, annak ellenére, hogy a Kárpát-medence bővelkedik édesvízben, merthogy a különböző folyókon ide jut hozzánk. Ettől függetlenül nekünk is és a jövő generációjának is fontos, hogy megóvjuk ezeket a vízkészleteket és észszerűen használjuk – hangoztatta Tóth Tamás. 

A szakember szerint az egyének elsősorban a takarékosság elvét követve tehetnek a megfelelő vízgazdálkodás érdekében.

 – Azt gondolom, hogy a saját komfortzónánkból kevésbé kimozdulva is tudunk tenni azért, hogy kevesebb vizet használjunk. Ilyen például, ha fogat mosunk, vagy éppen borotválkozunk – férfiak számára ez különösen evidens lehet –, hogy menet közben például nem folyatjuk a vizet. Hiszen ebben az esetben akár több tíz liter víz is elfolyik. Már azzal is rengeteg vizet lehet megtakarítani, ha fürdéskor nem engedjük tele a kádat vízzel, hanem inkább zuhanyozunk – fűzte hozzá a meteorológus, aki beszélt az aszály mező­gazdaságot érintő vonatkozásairól is.

 – Vannak olyan helyek az országban, ahol a tíz millimétert nem érte el a lehulló csapadék mennyisége az elmúlt negyedévben, ez azért különösen fontos és oda kell rá figyelni, mert a téli időszak az, amikor a párolgási veszteség minimális, tehát ilyenkor tudnak a talajok leginkább feltöltődni vízzel, és itt elsősorban a mélységi talajrétegekről van szó – emelte ki Tóth Tamás. 

Hozzátette: december végével szinte az égi csatornák teljesen elapadtak, azóta hellyel-közzel volt nagyon minimális csapadék, ráadásul a február is sokkal enyhébb volt, mint az átlagos, mindemellett kifejezetten szeles időt hozott a térségbe. Ez pedig a párolgási veszteségekkel együtt járt, azaz jóval több víz volt képes elpárologni februárban, mint mondjuk egy átlagos téli hónapban szokott. 

A szél és a csapadékhiány együttesen eredményezte azt, hogy a talaj felső húsz-harminc centiméteres rétege teljes egészében kiszáradt 

– mutatott rá a szakember, aki szerint a Homokhátság területén ennél is tragikusabb a helyzet. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint ezen a héten már megérkezik a csapadékos idő, a hét közepén eleinte az északkeleti országrészben fordulhatnak elő záporok, majd egyre többfelé elered az eső, országszerte nagyobb mennyiségű csapadék várható, ami enyhítheti a száraz­ságot.