Eperjes Károllyal találkozott a félegyházi közönség

Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-­díjas színművész legújabb, novemberben megjelent filmje, a Magyar Passió című dráma a szerzetesrendek hetvenegy éve történt feloszlatásának állít emléket. A történet 1950-ben játszódik, amikor Leopold atya – akit Eperjes Károly alakít – azon dolgozik szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban a ferences rendet ismét felvirágoztassa. Kezdetben a kommunista hatalom nem akadályozza őket tevékenységükben, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták. Ez a „békés” állapot azonban nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják, és hogy megtörjék, kegyetlen vallatások alá vetik. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító fiatal tisztet, Keller főhadnagyot bízzák meg – Fjodorov őrnagy parancsára – a beismerő vallomás kicsikarásával, akinek az egyre durvább kínzások során a saját erkölcsi határait kell átlépnie. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat. 

– A film készítésekor arra törekedtünk, hogy ne egy thrillert forgassunk, ezért a kínzásokat nem úgy mutatjuk be, ahogy azok valójában megtörténtek. Olyan filmet készítettünk, amit a diákok is megnézhetnek – mondta el a találkozón Eperjes Károly, a film rendezője. Hozzátette: az atya keresztre feszítésével tetőzik a kínzások sora. Ennek forgatása közben azonban olyan mondatok is elhangzottak, melyek eredetileg nem voltak benne a forgatókönyvben. Eperjes Károly úgy fogalmazott, hogy ezeket fentről, isteni sugallatra kapta. A rendező-főszereplő szerint a forgatás egyfajta lelkigyakorlat volt számára. 

A film elkészítésének előzményeiről megtudtuk, hogy a végleges forgatókönyvet nyolc változat előzte meg, és Várnai Péter címzetes prépost drámája alapján készült. 

A filmet harmincegy napig forgatták, az utómunkálatokkal együtt kilenc hónap alatt készült el. 

A forgatást többször is meg kellett szakítani, Eperjes Károly ugyanis kétszer is megküzdött a Covid-fertőzéssel. A találkozón elmondta, hite és a napi szentáldozás segítette a felépülésben.

A rendező arról is mesélt, hogy a novemberi filmbemutató élete egyik legnagyobb élménye volt, a közönség ugyanis a film vetítése után elénekelte a magyar himnuszt. Azt is megtudhatta a félegyházi közönség, hogy Eperjes Károly következő filmjében Trianon történetét szeretné bemutatni, Tamási Áron Vitéz lélek című műve alapján. De tervei között szerepel Szent István király és IV. Béla életét bemutató film is.

A szerzetesrendek felszámolása

A kommunista államhatalom döntése értelmében a társadalomban tevékenykedő szerzeteseket – mint a népi demokrácia ellenségeit – 1950. június 9-ről 10-re, majd június 18-ról 19-re virradó éjjel kezdték kitelepíteni. A hazai rendházak sokaságában rendőrök jelentek meg, a rendház összes tagját felverték álmából és arra kényszerítették őket, hogy azonnal vegyék magukhoz a legszükségesebb holmijukat. Ponyvás teherautókra zsúfolták őket, az öregeket és a betegeket is. Ezután előre kijelölt, kisebb-nagyobb kolostorokba szállították őket, fegyveres őrség kíséretében. Az üresen maradt kolostorokat az állami szervek kiürítették. Az 1950-es föloszlatáskor több kimutatás is készült. A források összevetése szerint 23 férfiszerzetesrendet oszlattak fel 182 rendházban 2582 szerzetessel. Ugyanekkor mintegy 40 női rend megszüntetésére is sor került, mintegy 450 rendházzal. Becslések szerint a feloszlatás mintegy 10 ezer apácát érinthetett. A szerzetesrendek feloszlatását kimondó, 1950. évi 34. számú törvényerejű rendeletet csak 1989-ben helyezték hatályon kívül.