A kíváncsisága miatt öltötte fel a mundért a kecskeméti fodrász

Gáldonyi Sándor őrnagy, a kecskeméti 13. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda vezetője elmondta, hogy megyénkben igen sikeres a tartalékos rendszer, elindítása óta több mint 800 ember csatlakozott hozzájuk, az idei évben, május 20-ig már 99-en lettek tartalékosok Bács-Kiskunban. Egy közülük a fodrászként dolgozó kecskeméti Bánfi Henriett tartalékos törzsőrmester, aki a lezárások idején jelentkezett területi önkéntes szolgálatra a Lunkányi János utcai irodában.

Henriettet nem a kényszer vitte rá, hogy egyenruhát öltsön, hanem a kíváncsisága és a felszabadult idő hasznos eltöltésének vágya.

Kezdeti nehézségekkel is küzdött Bánfi Henriett

– Ismeretség útján értesültem a honvédség különleges lehetőségéről, és ismerőseim olyan lelkesítő információkkal szolgáltak, hogy úgy döntöttem, az otthonülés helyett belevágok. Nem a szükség, hanem a kíváncsiságom vitt ebbe a sajátos világba – mondta Bánfi Henriett, aki társaival együtt egy tízmodulos alapkiképzésen vett részt, ahol többek között honvédelmi ismereteket, térképészetet, elsősegélynyújtást és fegyverismeretet tanultak.

– A kezdet nehéz volt, de hamar belejöttünk, amiben az is segített, hogy kiváló szakemberek készítettek fel bennünket, és a tanultak közül sok mindent a civil életben is felhasználhatunk

– emlékezett vissza Henriett, aki a kiképzés teljesítése óta kapuszolgálatot lát el az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison.

– Hosszú ideje vállalkozó vagyok, a magam ura. Kezdetben némi nehézséget okozott ez az idegen világ a maga egyedi szabályaival, az alakisággal és a hierarchikus rendszerrel, de minél jobban átláttam ezek értelmét, annál inkább elfogadtam, sőt, megszerettem. És nagyszerű embereket is megismerhettem itt – emlékezett vissza a kezdeti nehézségekre Henriett.

Fodrász és katona is

Először meglepődtek ismerősei, vendégei a döntésén, illetve azon a kettősségen, amit e két eltérő foglalkozás jelent, mégis elismeréssel illették választásáért. Mint fogalmazott, személyisége alapvonásaiban mindig fellelhetők voltak olyan tulajdonságok, melyek kicsit katonásak: a pontosság, a fegyelem és az összeszedettség – így a honvédségnél szerencsésen találkozott belső világa a külvilág elvárásaival.

Fodrászszalonja most már teljes kapacitással üzemel, ami rengeteg munkát jelent, ennek ellenére esze ágában sincs levenni az egyenruhát.

– Természetesen megtartom az egyenruhát, mert igazán szeretem. Úgy érzem, hogy jó az a másféle tapasztalat a mindennapokban, amit a szolgálat kínál. Egyszerűen ezzel sokkal színesebb az életem, ráadásul a feletteseim mindig tekintettel vannak a munkámra, amikor összeállítják a szolgálati beosztást – világított rá a szolgálat további előnyére Henriett, aki a számára mindig nagyon fontos nőiségével kapcsolatban is különleges tapasztalatokkal gazdagodott.

– Kezdetben szokatlan volt az egyenruha, ami egységesít bennünket és a nőiségünk sem igen juthat kifejezésre benne. Azonban felszabadító érzés is, hogy nem elsősorban nőként kell részt vennem a különböző helyzetekben, ellentétben azzal, ahogy a külvilágban tettem mindig. Ez csupán másodlagos, ha számít egyáltalán, mert egészen mást képvisel ez a hivatás – számolt be a gazdagító tapasztalatról.

Henriett az átélt élmények hatására arra jutott, hogyha újrakezdhetné, valószínűleg a katonai pálya mellett döntene.

Ebben nemcsak az előrejutási lehetőségek, hanem a többi pozitív benyomásai is meggyőzték. Mint fogalmazott, a honvédség olyan szervezet, ahol az elért pozíció mögött valós teljesítmény rejlik, ami igen motiváló lehet mindenkinek.

Henriett a vendégeinek is rendszeresen beszámol az élményeiről, és lelkesedése hatására már többen felvették az egyenruhát.