2020.10.26. 14:00
Bizonytalanná vált az egészségügyi szakdolgozók helyzete
Bács-Kiskun megyéből több mint 1400 egészségügyi szakdolgozó vett részt kamarájuk országos felmérésében, melyen a megkérdezettek közel harmada válaszolta, hogy nem tervezi aláírni a szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti szerződését. A megyei kamarai elnök szerint valós a veszély, hogy olyan sok nővér, ápoló, műtős, szülésznő, gyógytornász fogja elhagyni hivatását, ami már ellátási problémákhoz vezethet.
Forrás: Petőfi Népe
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló – az orvosok bérének jelentős megemelését tartalmazó – törvénnyel kapcsolatban készített nemrég országos felmérést a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Mint ismert, a törvény egyik vitatott pontja, hogy az egészségügyi dolgozók kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével dolgozhatnak másodállásban, ez pedig sok szakdolgozót is érint.
A kérdőívet 30 042-en töltötték ki (hazánkban körülbelül 100-110 ezer egészségügyi szakdolgozó van), és a válaszadók közel harmada (31,3 százalék) jelölte meg, hogy nem tervezi aláírni az új törvény szerinti szerződését. Érdekes, hogy felmérés résztvevőinek szintén nagyjából harmada (9863 fő, 32,8 százalék) rendelkezik másodállással – vélhetően a két csoport között igen nagy az átfedés. 62,7 százalék még bizonytalan, és csak 6 százalék felelt egyértelmű igennel, hogy a szerződést elfogadva folytatná jelenlegi munkahelyén hivatását. A MESZK Kásler Miklós emberi erőforrás és Pintér Sándor belügyminiszternek írt leveleiben felhívta a figyelmet arra is, hogy egy esetleges munkahelyváltás esetén közel 8800 szakdolgozó elhagyná az egészségügyet, és közel 3 ezer tervezi a külföldi munkavállalást. A kamara úgy véli, nemzetbiztonsági és járványügyi kockázata is van az elfogadott törvénynek, és dr. Balogh Zoltán elnök személyes egyeztetést kért az ügyben.
A témában megkerestük Csík Juliannát, a MESZK megyei szervezetének elnökét. Mint elmondta, Bács-Kiskunból 1409 szakdolgozó töltötte ki a kérdőívet, és bár az egyes válaszokra nincs külön megyei bontás, az országos tendencia nagyjából mindenhol általános érvényű lehet. Azaz ha az egyharmados arányt vesszük alapul, ez azt jelentené, hogy Bács-Kiskunban is majdnem 450 nővér, ápoló, asszisztens, gyógytornász, műtős, szülésznő, védőnő, sürgősségi betegellátós nem írná alá a szerződését.
– Mindez cseppet sem szívderítő, még akkor sem, ha sok kolléga talán csak első felindulásból, elkeseredésből reagált így. Nekem személyesen is többen elmondták, hogy jelen formájában nem lenne számukra elfogadható a tervezett változtatás. Az is jelzésértékű, hogy nagy a bizonytalanok aránya. Egy biztos: ha csak a szakdolgozók tíz százaléka távozna az egészségügyből, akkor már nem biztos, hogy biztosítani lehetne a mindennapos ellátást – jelentette ki Csík Julianna.
Mint a megyei kamarai elnöktől megtudtuk, a szakdolgozók közül is sokan vállalnak másodállást az orvosokhoz hasonlóan, a különbség szerinte az, hogy ők sokkal szabályozottabb formában: „egy szakdolgozó biztosan a ledolgozott 8 vagy 12 óra munkaidő után, vagy a szabadnapján teszi ezt”. Egy részük magánrendeléseken dolgozik, sokan pedig otthonápolási és hospice szolgálatnál. Utóbbiak működése Csík Julianna szerint egyenesen megbénulna, ha a szakdolgozók ott nem tevékenykedhetnének főállásuk mellett. Arról nem beszélve, hogy szintén rengeteg nővér, ápoló több intézményben is ellátja hivatását, a kórházon kívül például szociális otthonban is.
– Sokszor elhangzik, hogy folyamatos a szakdolgozói béremelés. Ez tény, de még mindig a szakmai minimálbér környékén járunk. Nem árt figyelembe venni azt sem, hogy az új orvosi bértábla életbe lépése után egy 30-40 éve az egészségügyben dolgozó, magasan képzett ápoló és az orvos havi bére között 1,5-2 millió forint különbség lesz. Ez hatalmas aránytalanság, amely bérfeszültséget okozhat. És akkor még nem beszéltünk a diplomás ápolókról, gyógytornászokról, védőnőkről, akik önállóan végzik feladataikat, széleskörű döntési jogkörrel és felelősséggel. Teljesen egyetértünk az orvosok béremelésével, de azt tartanánk elfogadhatónak, ha a szakdolgozók bére az övékéhez hasonló arányban növekedne – folytatta Csík Julianna.
Az egészségügyi dolgozók más intézménybe, szolgáltatóhoz való egy plusz egy éves kirendelhetőségét is problémásnak látja, hiszen a pályaválasztásukkor ők egy ilyen feltétellel nem számoltak, szemben például a katonákkal vagy rendőrökkel, akik szolgálati lakást is kapnak támogatásként.
– Nagyon hasznos lenne, ha a törvény által hagyott értelmezési űrt kitöltő végrehajtási utasítások, miniszteri vagy kormányrendeletek a szakma megkérdezésével és egyetértésével születnének meg. Jelenleg viszont a törvényt összességében olyannak látjuk, amely az egészségügyi szakdolgozóknak csak hátrányt okozna, még a szakdolgozói bértábla sincs benne. Pillanatnyilag türelemre intjük a kollégákat, de beadvánnyal fordultunk a döntéshozókhoz, határozottan kérve a törvény sürgősséggel való újratárgyalását. A legmegfelelőbb az lenne, ha a szakdolgozókat kivennék a hatálya alól – jelentette ki a MESZK Bács-Kiskun megyei elnöke.
Végül hozzátette: bár több eszközt is megvizsgáltak érdekeik érvényesítésére, így például felmondási nyilatkozatok letétbe helyezését, az utcai demonstrációt, de az országos kamara egyelőre az aláírásgyűjtést választotta, amely jelenleg is zajlik.