bács-kiskun

2020.10.26. 14:00

Bizonytalanná vált az egészségügyi szakdolgozók helyzete

Bács-Kiskun megyéből több mint 1400 egészségügyi szakdolgozó vett részt kamarájuk országos felmérésében, melyen a megkérdezettek közel harmada válaszolta, hogy nem tervezi aláírni a szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti szerződését. A megyei kamarai elnök szerint valós a veszély, hogy olyan sok nővér, ápoló, műtős, szülésznő, gyógytornász fogja elhagyni hivatását, ami már ellátási problémákhoz vezethet.

Hraskó István

Forrás: Petőfi Népe

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló – az orvosok bérének jelentős megemelését tartalmazó – törvénnyel kapcsolatban készített nemrég országos felmérést a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Mint ismert, a törvény egyik vitatott pontja, hogy az egészségügyi dolgozók kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével dolgozhatnak másodállásban, ez pedig sok szakdolgozót is érint.

A kérdőívet 30 042-en töltötték ki (hazánkban körülbelül 100-110 ezer egészségügyi szakdolgozó van), és a válaszadók közel harmada (31,3 százalék) jelölte meg, hogy nem tervezi aláírni az új törvény szerinti szerződését. Érdekes, hogy felmérés résztvevőinek szintén nagyjából harmada (9863 fő, 32,8 százalék) rendelkezik másodállással – vélhetően a két csoport között igen nagy az átfedés. 62,7 százalék még bizonytalan, és csak 6 százalék felelt egyértelmű igennel, hogy a szerződést elfogadva folytatná jelenlegi munkahelyén hivatását. A MESZK Kásler Miklós emberi erőforrás és Pintér Sándor belügyminiszternek írt leveleiben felhívta a figyelmet arra is, hogy egy esetleges munkahelyváltás esetén közel 8800 szakdolgozó elhagyná az egészségügyet, és közel 3 ezer tervezi a külföldi munkavállalást. A kamara úgy véli, nemzetbiztonsági és járványügyi kockázata is van az elfogadott törvénynek, és dr. Balogh Zoltán elnök személyes egyeztetést kért az ügyben.

A témában megkerestük Csík Juliannát, a MESZK megyei szervezetének elnökét. Mint elmondta, Bács-Kiskunból 1409 szakdolgozó töltötte ki a kérdőívet, és bár az egyes válaszokra nincs külön megyei bontás, az országos tendencia nagyjából mindenhol általános érvényű lehet. Azaz ha az egyharmados arányt vesszük alapul, ez azt jelentené, hogy Bács-Kiskunban is majdnem 450 nővér, ápoló, asszisztens, gyógytornász, műtős, szülésznő, védőnő, sürgősségi betegellátós nem írná alá a szerződését.

– Mindez cseppet sem szívderítő, még akkor sem, ha sok kolléga talán csak első felindulásból, elkeseredésből reagált így. Nekem személyesen is többen elmondták, hogy jelen formájában nem lenne számukra elfogadható a tervezett változtatás. Az is jelzésértékű, hogy nagy a bizonytalanok aránya. Egy biztos: ha csak a szakdolgozók tíz százaléka távozna az egészségügyből, akkor már nem biztos, hogy biztosítani lehetne a mindennapos ellátást – jelentette ki Csík Julianna.

Mint a megyei kamarai elnöktől megtudtuk, a szakdolgozók közül is sokan vállalnak másodállást az orvosokhoz hasonlóan, a különbség szerinte az, hogy ők sokkal szabályozottabb formában: „egy szakdolgozó biztosan a ledolgozott 8 vagy 12 óra munkaidő után, vagy a szabadnapján teszi ezt”. Egy részük magánrendeléseken dolgozik, sokan pedig otthonápolási és hospice szolgálatnál. Utóbbiak működése Csík Julianna szerint egyenesen megbénulna, ha a szakdolgozók ott nem tevékenykedhetnének főállásuk mellett. Arról nem beszélve, hogy szintén rengeteg nővér, ápoló több intézményben is ellátja hivatását, a kórházon kívül például szociális otthonban is.

– Sokszor elhangzik, hogy folyamatos a szakdolgozói béremelés. Ez tény, de még mindig a szakmai minimálbér környékén járunk. Nem árt figyelembe venni azt sem, hogy az új orvosi bértábla életbe lépése után egy 30-40 éve az egészségügyben dolgozó, magasan képzett ápoló és az orvos havi bére között 1,5-2 millió forint különbség lesz. Ez hatalmas aránytalanság, amely bérfeszültséget okozhat. És akkor még nem beszéltünk a diplomás ápolókról, gyógytornászokról, védőnőkről, akik önállóan végzik feladataikat, széleskörű döntési jogkörrel és felelősséggel. Teljesen egyetértünk az orvosok béremelésével, de azt tartanánk elfogadhatónak, ha a szakdolgozók bére az övékéhez hasonló arányban növekedne – folytatta Csík Julianna.

Az egészségügyi dolgozók más intézménybe, szolgáltatóhoz való egy plusz egy éves kirendelhetőségét is problémásnak látja, hiszen a pályaválasztásukkor ők egy ilyen feltétellel nem számoltak, szemben például a katonákkal vagy rendőrökkel, akik szolgálati lakást is kapnak támogatásként.

Csík Julianna, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke
Fotó: Petőfi Népe

– Nagyon hasznos lenne, ha a törvény által hagyott értelmezési űrt kitöltő végrehajtási utasítások, miniszteri vagy kormányrendeletek a szakma megkérdezésével és egyetértésével születnének meg. Jelenleg viszont a törvényt összességében olyannak látjuk, amely az egészségügyi szakdolgozóknak csak hátrányt okozna, még a szakdolgozói bértábla sincs benne. Pillanatnyilag türelemre intjük a kollégákat, de beadvánnyal fordultunk a döntéshozókhoz, határozottan kérve a törvény sürgősséggel való újratárgyalását. A legmegfelelőbb az lenne, ha a szakdolgozókat kivennék a hatálya alól – jelentette ki a MESZK Bács-Kiskun megyei elnöke.

Végül hozzátette: bár több eszközt is megvizsgáltak érdekeik érvényesítésére, így például felmondási nyilatkozatok letétbe helyezését, az utcai demonstrációt, de az országos kamara egyelőre az aláírásgyűjtést választotta, amely jelenleg is zajlik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában