Ötször többen blicceltek a járvány alatt a kecskeméti buszokon

Január 1-jével indult el az új buszos személyszállítási modell a megyeszékhelyen: a szervező-irányító cég az önkormányzat tulajdonában lévő Kecskeméti Közlekedési Központ Kft. (KeKo), a buszokat pedig az Inter Tan-Ker Zrt. adja és üzemelteti. Aztán március 11-én a koronavírus miatt a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, és mint Hári Ernőtől, a KeKo ügyvezetőjétől megtudtuk: a kórház, az iskolák, és egyes vállalkozások, üzemek bezárásával hetvenkét órán belül „eltűnt” az utasok 89 százaléka.

Az ügyvezető hangsúlyozta: vis maior esetén minden szolgáltatónak kárenyhítési felelőssége van, ennek értelmében ők is arra kényszerültek, hogy a bevételek csökkenése mellett racionálisan visszafaragják a költségeket. A KeKo már korábban kiépítette a kapcsolatokat a negyven főnél több munkavállalót foglalkoztató cégekkel, és a rendkívüli szituációban ez a kapcsolati háló zökkenőmentesen működött.

A munkáltatókkal egyeztetve napok alatt felmérték, miként lehet megszervezni és bevezetni a minimális szolgáltatást, vagyis az eseti menetrendet, amely biztosítja, hogy mindenki, aki dolgozik, eljusson a munkahelyére, ugyanakkor a buszok ne járják üresen a várost. Hári Ernő elmondta: a járatritkítással kapcsolatban érdemi panaszokat nem kaptak, amit annak tulajdonít, hogy a cégek segítségével és saját adataik felhasználásával sikerült jól feltérképezniük a valós utazási igényeket.

A veszélyhelyzet sajnálatos negatív hozadéka volt, hogy az első ajtós felszállás megszüntetésével ugrásszerűen megnőtt a bliccelők aránya: korábban ez 4-5 százalék körül mozgott, az buszvezető általi jegy-és bérletkontroll kiesésével viszont körülbelül 25-30 százalékra emelkedett azok száma, akik jogosulatlanul vették igénybe a szolgáltatást. Hári Ernő elmondta, sajnos akadtak szélsőséges esetek is: volt olyan járat, ahol 17 utasból 13-nál kellett intézkednie az ellenőröknek. Amióta visszaállt az első ajtós felszállás szabálya, javult a tömegközlekedési morál, és az ügyvezető reméli, vissza is fog állni a korábbi szintre, sőt talán javulni is fog. Ugyanakkor, ha valaki büntetést kapott, és nem fizeti be a pótdíjat, nem lesz pardon, ha kell, a KeKo jogi úton fogja érvényesíteni a követelését.

– Kiszámoltuk, idén várhatóan 455 millió forint lesz a bevételkiesésünk, ami egyértelműen az utazások elmaradásából és a bliccelésből adódik. Ez természetesen nagy terhet ró társaságunkra és a helyi tömegközlekedést fenntartó önkormányzatra. Tudomásul kell venni, hogy a közös felelősségvállalás része a jegy-és bérletvásárlás, ha valaki igénybe veszi a szolgáltatást – jelentette ki Hári Ernő. Felhívta arra is a figyelmet, hogy egyáltalán nem éri meg kockáztatni: egy harminc napos összvonalas bérlet ára 6610 forint, a büntetés viszont 8335 forintnál kezdődik.

Az ügyvezető a koronavírus okozta járványhelyzet egyértelműen pozitív fejleményének nevezte, hogy szoros együttműködés alakult ki a helyi munkáltatókkal, rengeteg helyről kaptak információkat a munkavállalók utazási szokásaival kapcsolatban.

– A helyi autóbuszközlekedés feladata elsősorban az, hogy hivatásforgalmi igényeket szolgáljon ki, azaz a munkába, kórházba, iskolába való eljutást segítse. Az egyéni érdekek kielégítése nem a feladata, arra más lehetőségek állnak mindenkinek a rendelkezésére. A megkezdett irányt folytatni, erősíteni kívánjuk, ezért honlapunkon külön felületet hoztunk létre a munkáltatóknak, ahol jelezni tudják dolgozóik munkába járással kapcsolatos utazási szándékait. A kapcsolattartó térképen is ki tudja jelölni, pontosan honnan hova szeretnének munkatársaik eljutni, és azt is meg tudják a cégek adni, mikorra kellene a busznak odaérni a munkavállalókért, vagy mikorra szükséges a céghez megérkeznie a járatnak. A kapott hiteles információkat összegyűjtjük, rendszerezzük és felhasználjuk a helyi autóbusz menetrend tervezéséhez, ugyanis szeretnénk lépésről-lépésre a valós és jogos igényekhez igazítani az autóbuszok közlekedését – emelte ki Hári Ernő.

Bejön a mobiljegy a kecskemétieknek

Március 31-től vezette be a Kecskeméti Közlekedési Központ a Mobiljegy alkalmazást, a tervezett júniusi időpontnál jóval korábban. A szolgáltatási színvonal emelése mellett azért is szükség volt a gyors reagálásra, mert a járvány miatt szüneteltetni kellett az autóbuszokon a jegyértékesítést. Az elmúlt három hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a kecskemétiek szeretik az új módit, a jegyek és bérletek immár 24-25 százalékát az applikáción keresztül veszik meg. Ez különösen annak fényében figyelemreméltó, ha megemlítjük, hogy más, Mobiljegy alkalmazást használó városokban mindössze 2-5 százalék az arány. Kecskeméten jelenleg vonaljegyet, hetijegyet, valamint 30 napos összvonalas, tanuló, nyugdíjas és kisgyermekes bérletet lehet vásárolni mobiltelefonnal, de szeptembertől várhatón további termékek is bekerülnek ebbe a körbe. A siker a KeKo ügyvezetője szerint a járványhelyzet mellett a kialakított termékstruktúra és a bevezetés jól sikerült kommunikációjának köszönhető. Úgy véli, a szeptember lesz az igazi fokmérő, ha akkor az élet a rendes kerékvágásban zajlik majd, de bízik abban, hogy az utasok egyre nagyobb számban fogják mobiltelefonjuk segítségével megvásárolni menetjegyeiket, bérleteiket.