Helyükre emelték a szélmalom vitorláit Halason

A Kölcsey és a Szélmalom utca sarkán álló Sáfrik-féle szélmalom Kiskunhalas legrégebbi műemlékei közé tartozik, a csonka kúp alakú, kúptetős, zsindellyel fedett szélmalmot még az 1860-as években vályogból építette Hunyadi Antal. Az 1890-es években a malom külső oldalára egy téglasor vastagságú köpeny került. Az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon leromlott a malom állapota, ezért halaszthatatlan volt az átfogó felújítása.

A város kulturális intézményeit működtető, önkormányzati tulajdonú Halasi Média és Kultúra Nonprofit Kft. 110,5 millió forintot nyert európai uniós és hazai kormányzati forrásból a felújítási munkálatokra. A szélmalom teljes fa szerkezetét az őrlő berendezésekkel együtt felújították, megerősítették. A tetőszerkezetet és a szélvitorlákat néhány főbb elemet kivéve újra kellett építeni.

Az új vitorlákat néhány napja emelték daru segítségével a helyükre. A felújítás során szigetelték és pótolták a hiányzó részeket a külső téglaburkolaton, a szélmalom belső falazatát is kijavították, újrafestették.

– A felújítás építési része ezzel lényegében lezárult, kisebb utómunkálatokat kell elvégezni – nyilatkozta hírportálunknak Farkas Dániel, a halasi városháza stratégiai tanácsadója. A megújult szélmalmot legkésőbb ősszel szeretnék megnyitni a nagyközönség előtt.

A teljes rekonstrukció után hamarosan őrölni fog a malom Felsőszentivánon

Befejeződött a felsőszentiváni szélmalom újjáépítése – adta hírül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. A közlemény kitér rá, hogy ez lesz Magyarország egyetlen működő, őrlésbemutatóra is alkalmas ilyen építménye.

– A szélmalom a falu meghatározó szimbóluma volt megépülése óta, ezt a szerepét szeretnénk visszaállítani – mondta Vörös Szilárd, Felsőszentiván polgármestere.

A polgármester elmondása szerint konstrukciós sajátosságok miatt – a komolyabb alap nélkül, sárba rakott téglából készült épület alá utólag pincét is építettek –, csak idő kérdése volt, hogy a szélmalom mikor omlik be. Ehhez elég volt két, átlagosnál esősebb év 2005-ben és 2010-ben – a romokat végül az önkormányzat vásárolta meg a malmot korábban birtokló családtól.

Az önkormányzat 2015-ben kezdte el tervezni az újjáépítést, 2016-ban nyújtottak be pályázatot a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által koordinált, uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatására. El is nyertek 214 millió forintot, ám a pályázati döntés csak 2018-ban született meg, akkorra viszont az építőipari árak durván megemelkedtek.

– Kiváló szakemberek önzetlen összefogása kellett ahhoz, hogy a támogatási összegből felépülhessen a szélmalom. Önmagában a statikai tervezés szinte tudományos munkát igényelt, hiszen a vitorlaszerkezet az elforgatható tetővel negyven mázsa, ezt kell az épületnek megtartania mozgás közben – mondta a polgármester, hangsúlyozva, hogy mindenképpen működő létesítményt szerettek volna megalkotni, ehhez pedig korszerű építészeti megoldásokra volt szükség.

– Ha minden jól megy, nálunk heteken belül megtörténik a csoda, és őrölni fog a szélmalom. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a gyergyószentmiklósi gépésztudósnak, Dr. Márton Lászlónak, aki a bajai hajómalmot építette. Aligha van nála komolyabb szakember a malmokat illetően, bár egy működő szélmalom kivitelezése számára is szakmai kihívás volt – hangsúlyozta Vörös Szilárd, aki szerint a szélmalomnak nemzetközi turisztikai jelentősége lesz, már tervezik, hogy egy interregionális projekt keretében szakmai és kulturális együttműködést indítanak vajdasági partnerekkel. Az épületben – családbarát környezetben – interaktív kiállítótér is helyet kap – oktatási célokra is alkalmas lesz, és a hasznosításban sokat segít az is, hogy a település mellett vezet a Szeged–Baja között megépült kerékpárút.