A társasjáték közösségformáló ereje jó hatással van a családra

– Hogyan alakult az elmúlt időszakban a társasjátékok iránti kereslet?

– Éppen amikor a Gyümi megjelent, elkezdődött itthon is egy felfelé ívelés a társasok piacán, ami egészen napjainkig tartott. Hihetetlen reneszánszát élte a játék, hiszen ez a minőségi időtöltésnek egy igen szórakoztató és értelmes fajtája. Egyre több és több játék jelent meg, jellemzően külföldről vásárolt licencek alapján, és a boldog békeidők után eluralta a piacot a mohóság és a kíméletlen verseny. A jó szemmel és érzékkel kiválogatott magyar megjelenéseket felváltotta a profit utáni hajsza, és túltermelés alakult ki. Tavaly például több mint négyszáz magyar nyelvű játék jelent meg, az 50 ezer forintos társastól a legkisebb kártyákig minden a polcra került. Ez magával hozta azt is, hogy sok olyan volt közöttük, aminek nincs létjogosultsága. A hétköznapi vásárlók pedig csak álltak és nem tudták, mit vegyenek meg, mert olyan mennyiségű kínálat szakadt rájuk, hogy szinte csak találomra tudtak választani. Azt gondolom, ez a folyamat előbb-utóbb magától is egy mélyrepülésbe kezdett volna. Egyrészt a túltermelő piac elérte volna azt a pontot, ahonnan hanyatlásnak indul, másrészt így, hogy a boltok szinte egyik napról a másikra bezártak, az online vásárlás felé terelődött minden.

– Az online vásárlásé és az online játéké akkor a jövő?

– Nyilván van most egy átmeneti felfelé ívelés, hiszen minden bolt egy csapásra webshop lett, de webáruházon keresztül egyelőre nem lehet annyi játékot eladni, mint a boltokban. Ráadásul ez a koronavírus okozta válság hosszú távon azt eredményezi, hogy a kisebb kiadók nem tudnak életben maradni, a nagyok bekebelezik őket. Koncentrálódik tehát a piac, kevesebb kis, független kiadó lesz, ez pedig a minőség rovására mehet. Táblás társasjátékokat jellemzően a 25-55 év közötti korosztály vásárol, ők viszont most sem fognak átpártolni az online játszható játékokra, hiszen teljesen más az élmény- és élvezeti értéke a kettőnek, nem lehet összemosni. A két piac, az online társasjátékozás és offline játékok egyébként jól megférnek egymás mellett, erősítik egymást.

– Mi a helyzet a Gyümi sikere óta?

– A Gyümi nevű társasjátékomból született azóta egy Géniusz verzió is, amire világjogot vásárolt egy amerikai cég, így jövő hónaptól már a világ 55 országában elérhető lesz. Sőt, az a megtiszteltetés ért, hogy a Gyümi az év játéka lett Kecskeméten, így bekerült a 650 éves Kecskemét programba. Ennek apropóján megjelent egy külön kecskeméti vonatkozású Gyümi társasjáték is, amelyben kiderül, hogy a játékban található gyümölcsök hogyan és miért kapcsolódnak a városhoz, illetve szerepelnek benne a nagyobb helyi fesztiválok is. Az elmúlt öt évben született körülbelül tíz új, saját játékom. Elkezdtem felnőtteknek szóló kártyajátékokat készíteni, lokalizálni és kiadni, ilyen például a Mexikói párbaj, az Arborétum, vagy akár a CLAIM – Na, ki a király, és legfrissebbként a Chachapoya. Ez utóbbi olyan népszerű lett, hogy az első kiadás szinte már teljesen elfogyott, és most készítjük a nagyobb dobozos változatát, ami külföldön is megjelenik majd. A Géniusz az USA-ban, a Mexikói párbaj pedig Hollandiában jelenik meg májusban. Szerencsére egyre bővül az a közösség, amely követi az újdonságaimat, én pedig igyekszem minél több izgalmas játékot kiadni számukra. Azt hiszem, sikerült elértem azt, amit szerettem volna, legalábbis jó úton vagyok, jó az irány.

– Kiknek és miért ajánlja a társasjátékozást?

– Társasozni az egyik legszórakoztatóbb és legjobb minőségű közösségi időtöltés, és mivel rengeteg típus létezik, gyakorlatilag bárki meglelheti a számára ideális fajtát. Én úgy szoktam mondani, hogy „mindenki szeret játszani, csak még van, aki nem találta meg azt a játékot, ami őt szórakoztatta volna”. Kezdetnek mindenképp a kártyajátékokat szoktam ajánlani, mert ott nincs szükség komoly előkészületekre vagy előképzettségre, nem kell percekig a játékszabályokat böngészni. Általában két-három perc, 5-10 mondat a szabály, megkeverjük a lapokat és már mehet is a menet. Gyors, pörgős, szórakoztató, és akár egy zsebben is elfér. Ráadásul a kártyajáték egy „kapudrog” a társasok felé, aki ráérez a játék ízére, könnyen továbblép a komolyabb kihívások irányába.

– Hogyan keressük meg a számunkra ideális játékot?

– Jelenleg erre a neten van lehetőség. A saját webshopom ilyen szempontból különleges, mert kifejezetten egyedi, csemegének és ritkaságnak számító játékokat árulok a sajátjaim mellett. Van azért néhány dolog, amit érdemes szem előtt tartani a vásárláskor. Ilyen például az első impulzus. Szívesen kipróbálnám-e a játékot? Hány személyre ajánlják? Tetszik-e a grafikája? Mennyire bonyolult a szabálya? Ma már nagyon sok játékról elérhető magyar nyelvű videó is, ami alapján el lehet dönteni, hogy nekünk való-e. A kártyajátékokkal persze olyan nagyot nem kockáztatunk, hiszen jellemzően 2 és 3 ezer forint között mozognak, de a nagy dobozos játékok átlagára már a 15–20 ezer forint közelében jár, amiknél nem éri meg kockáztatni. Az egyik kedvenc játékomnak (Mahjong) például 64 oldalas szabályzata van, ráadásul minden mondat fontos. Klasszikus hiba, amikor valaki elmegy a boltba, levesz egy komplexebb társast a polcról, hazaviszi, kirakja és azonnal játszani akar vele. Nem szabad így nekiállni. Épp az a lényeg, hogy először kicsi, egyszerűbb játékokkal kezdjünk és úgy haladjunk a komolyabbak, összetettebbek felé. Enélkül minden esély megvan rá, hogy az egész este elmegy a játékszabály illetve az egyes elemek vizsgálatával, és csalódás lesz az egész. Nem a doboz nagyságától vagy az akciós ártól függ a játékélmény, hanem a tartalomtól. Az élmény mindig fontosabb, mint a komponensek összetettsége vagy az ár.

– Milyen játékokat ajánlana most a kijárási korlátozások idejére?

– Ha egyedül játszik valaki, akkor a Gyümi jó választás lehet, mert könnyen tanulható, és nagyon jól sikerült az egyszemélyes szabálya, valamint rövid játszmák vannak. Ha már ketten szeretnének nekiülni, akkor jöhet az Arborétum, amely – vibráló színkavalkádja mellett – egy érdekes, egyszerű szabályokkal rendelkező kihívás, ahol komoly döntési helyzeteket kell menedzselnünk az utolsó pillanatig. A játékban egy sétautat építünk saját arborétumunkban, és egyszerre kell ügyesen gyűjtögetnünk, illetve elhelyeznünk okosan és taktikusan a szép fákat, miközben ügyelnünk kell arra is, hogy a játék végére mi marad nálunk. Kifejezetten gyerekek számára készült és nagyon szórakoztató a Vigyázz 6, az Aranyásók vagy az Aljas Hetes, de bátran elő lehet venni olyan klasszikusokat is, mint az UNO. Három-négy játékos esetén az EladLak és a Pont Saláta is remek kikapcsolódás lehet. Az elsőben licitálva, blöffölve kell megszereznünk a legértékesebb ingatlanokat a lehető legjobb áron, majd „átülve” a másik oldalra, eladni azokat a legtöbbért. A Pont Saláta pedig egy szuper, gyors és könnyed kártyajáték az egész családnak. Szintén ide sorolnám még a Chachapoyát is, ahol a résztvevők olyan régészkalandorok szerepébe bújhatnak, akik saját szakállukra dolgozva műkincsek felkutatásán és értékesítésén ügyködnek. A játék során – közös erőfeszítéseiknek köszönhetően – rengeteg kincsre bukkannak, ám a zsákmány elosztása felvet néhány kérdést. Valószínűleg senki sem akar igazságosan osztozkodni, ami teret nyit a taktikázásnak és a blöffölésnek. A játék lényege megtalálni az „arany középutat” a szerénység és a mohóság határai között: ha túl szolid vagy, üres kézzel távozol, ha meg túl rámenős, könnyen kieshetsz a játékból…

– Hogyan vonjuk be a nagyobb gyereket, tiniket a játékba?

– Egyrészt azt javaslom, hogy legyenek a szülők türelmesek. Nagyobbik lányom például kilencévesen komoly társasoknak ült neki, majd eltelt hét év úgy, hogy egyáltalán nem vonzotta, most pedig megint van igénye erre a közös tevékenységre. A társasjátékozás egy nagyszerű közösségépítő dolog. El kell fogadnunk, hogy a fiatalokat, tiniket időszakosan beszippantja a virtuális világ, de előbb-utóbb ők is ráéreznek, hogy mennyire fontos az együtt eltöltött minőségi idő. Addig is gyorsabb, egyszerűbb és szórakoztató kártyajátékokkal életben lehet tartani ezt a fajta érdeklődést. Másrészt pedig fontosnak tartom a példamutatást. Ha a család többi tagja rendszeresen játszik, akkor a gyerek – látva a jó hangulatot – maga is részese akar lenni az élménynek. Azt gondolom, hogy a jelenlegi nehéz helyzet a tragédiák mellett lehetőséget is ad arra, hogy végre valódi közösségépítésbe kezdjünk a családjainkon belül. Az odafigyeléshez, a megismeréshez és az őszinte kommunikációhoz pedig kiváló közeg lehet, ha esténként összeülünk társasozni egyet.