Egy Milánóban élő nő mesélt az ottani, jelenlegi helyzetről

Európában Olaszország a leginkább megfertőzött ország, ezen belül pedig Lombardia tartományban vannak a legtöbben a koronavírussal megfertőzve. Kacziba Andi Dunaújvárosban született, Solton nevelkedett és Dunaföldváron járt gimnáziumba, Budapesten pedig reklám- és művészeti menedzser képzésre. Huszonévesen már beszippantotta a divat fővárosa, Milánó. 23 éve ott él, a divatszakmában és a képzőművészetben tevékenykedik. A kialakult helyzettel kapcsolatban a személyes tapasztalatairól kérdezte a duol.hu újságírója, Kállai Félix.

– Amikor még csak a médiából hallották a wuhani híreket, gondolták, hogy Önökhöz is elér majd?

– Hallottuk, hogy Wuhanban járvány tört ki, és tudtuk, hogy veszélyes, de ez egy hír volt csak a többi közül. Nem ütötte meg az ingerküszöbünket. Tudod, Kína messze van, más kultúrával és étkezési szokásokkal rendelkezik. Nem gondoltuk, hogy nálunk is felüti majd a fejét a vírus, és ilyen nagy problémát okoz. Amikor megjelentek az első fertőzöttek, nagyon megijedtünk. Aztán elbagatellizáltuk a dolgot; ez is olyan, mint az influenza, amit évről évre átvészelünk. Próbáljuk megelőzni, gyógyítani meleg vízzel, teával, citrommal stb. A halálesetek megjelenésekor éreztük, hogy baj van, de mindenki félt, hogy csődbe megy a gazdaság, a turizmus. Ezért szabadtéri programokat szerveztek a kisebb vállalkozások és cégek megsegítésére, ekkor már 100 ember hunyt el a betegségben. Volt egy akció a turisták és a vendégek csalogatására: „Egy aperitifet fizetsz, kettőt kapsz”. 150-200 ember halála kellett ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy ezt a vírust bizony nagyon komolyan kell venni.

– Milyen védekező intézkedéseket hoztak a járvány terjedésének megakadályozására?

– Megkértek bennünket, hogy ne kerüljünk kapcsolatba egymással, egy méteren belül. Ne csoportosuljunk, kerüljük a fizikai kontaktust, mint puszi, kézfogás, minél többet mossunk kezet, fertőtlenítsünk stb. Sokan azonban nem tartották be az óvintézkedéseket. Szinte napról napra jöttek a szigorítások. A kormány javasolta a smart workinget (otthoni munkavégzést) és egy szülőnek otthon kellett maradnia a gyerekekkel. Egy hét után, március 11-én azt vettük észre, hogy a négy fal között vagyunk karanténban. Most már látjuk, hogy ez az egyetlen megoldás arra, hogy a járványt lassítani tudjuk.

– Mit tanácsolnak az orvosok?

– Senki se menjen el otthonról, ha úgy érzi, hogy lázas, folyik az orra, tüsszög vagy köhög, hívja fel a háziorvost, aki egy diagnózis alapján a megfelelő gyógyszereket javasolja. Itt a jó idő, vannak, akik allergiások, megfáztak vagy influenzások, de lehet, hogy koronavírussal fertőzöttek. Ne gyógyítsuk magunkat, ne menjünk a fejünk után, bízzuk ezt szakemberre! Az egyetlen megoldás a megelőzés: ne menjünk emberek közé, tartsuk be a higiénés szabályokat, és az immunerősítés miatt szedjünk például C- és D-vitamint. Aki hozzá van szokva a napi mozgáshoz, figyeljen arra, hogy a karanténban nincs szüksége annyi tápanyagra, annyi ételre, és mindenki tornázzon egy kicsit!

– Mit jelent a karantén?

– Minden zárva van, csak a gyógyszertár, az élelmiszerboltok, dohányboltok vannak nyitva és korlátozott nyitvatartással némely posta és bankfiók. Csak ide mehetünk és dolgozni. Egy papírt, egy önbevallást kell kitöltenünk, hogy honnan hová megyünk. Ezt fel kell mutatnunk az ellenőrző szervnek. Például, ha valaki dolgozni megy, az ellen­őrző személy felhívja a munkahelyi főnököt, hogy igazolja az utcára lépés jogosságát. Az engedélyezett kijárás sem azt jelenti, hogy naponta elmegyek, boltba – hetente egyszeri kijárást és nagybevásárlást javasolnak. Ha valaki csak levegőzik, azt szankcionálják: 206 euró a büntetés, de három hónapig tartó szabadságvesztést is kaphat az, aki veszélyezteti más emberek egészségét. Reggel már izgatottan várjuk a hihetetlen sztorikat a megbüntetett kihágókról. Tegnap 7000 büntetést írtak a rendőrök. Abszolút mai kedvenc egy hölgy, aki autóval 30 kilométerre vitte a kutyáját megsétáltatni.

– A boltok mennyire vannak kifosztva?

– Az elején, mikor az óvintézkedéseket bevezették és bejelentették, hogy karantén lesz, mindenki elkezdett tartalékokat képezni, bevásárolni, két nap alatt kifosztották a boltokat. Most folyamatos az ellátás, ami nem azt jelenti, hogy mindig van friss mangó és a kedvenc, megszokott kekszünk, de nincs hiány, nem kell éhségtől tartanunk. Én pár napja voltam vásárolni, egy órán belül végeztem mindennel együtt, a sorban állást is beleértve. A bolti dolgozókat nem közelítjük meg. A kasszához is lerakjuk az árukat és tisztes távolságot tartva fizetünk, leginkább bankkártyával, hogy ne kelljen érintkezni a pénzzel. A gyógyszertárak úgy védik a dolgozóikat, hogy ha lehet, az ügyeleti ablaknál adják ki a gyógyszereket, nem adnak a helyiségbe lépésre sem lehetőséget. Próbáltam interneten vásárolni az Esselungában, ami a legnagyobb élelmiszer-áruházlánc, de csak március 29-én tudnának szállítani.

– Hogy bírja a bezártságot?

– Én viszonylag jól, de azoknál a családoknál, ahol mindkét szülő otthon van a gyerekekkel már harmadik hete, nekik nem lehet könnyű. A szülők otthonról dolgoznak, a gyerekek online tanulnak. A bezártság nehezen viselhető el, főleg a gyerekeknek, akiknek nagy a mozgásigényük. A felettünk lakó tegnap például focizott a lakásban. Meg tudom érteni, hiszen nekem is le kell foglalni magam. A munkám mellett itthon tornázom, és próbálom a napi rutint megtartani. Sajnos így is kitolódik a nap, hogy nincs a szigorú munkába járási kényszer. Ma például reggel 6 órakor tudtam csak elaludni. Jó, hogy elő tudom venni a könyveimet, amiket régóta el szerettem volna olvasni és meg tudom nézni a kedvelt filmjeimet, de a bezártság előhozhatja a problémákat is. Olyan családoknál, ahol kapcsolati gondok vannak, nem lehet egyszerű az élet. Valaki azt mondta, hogy a karantén miatt vagy a válások száma növekszik meg, vagy a születéseké.