A II. Kárpát-medencei Borrendek Találkozóját tartották Kecskeméten

Hazánkban összesen 48 borrend van, 10 a határainkon túl, melyek közül 26 érkezett szombaton Kecskemétre, a II. Kárpát-medencei Borrendek Találkozójára, a Három Gúnár Rendezvényházba.

A találkozón Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnök-nagymestere köszöntötte a vendégeket. Köszöntőjében visszatekintett a szövetség több mint 33 évvel ezelőtti megalakulására.

– Célunk, hogy kifejezésre juttassuk összetartozásunkat a szakmában és a nemzetben is. Tudjuk, hogy érdemes e Kárpát-medencében, e hazában élni, mert itt a világon minden megtalálható a természeti kincseken túlmenően az emberi barátság és összetartozás is. Ezért tud Európában ilyen sikeres lenni a térség – fogalmazott az elnök és hangsúlyozta, hogy a borászat az egész Kárpát-medencét átszövi és a bor és annak kulturált fogyasztása határon túlmenően összetartja és építi a barátságot.

Az esemény fővédnöke, dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke is köszöntötte a vendégeket. A házelnök Hamvas Béla filozófust idézve elmondta, hogy többféle bor létezik a henyélő bortól a tragikus borig és a legnagyobb illetlenség az eseményhez nem illő bor fogyasztása.

– Felmerül a kérdés, hogy a 2020. esztendőben milyen a nekünk illő bor. Egy évszázaddal Trianon, több mint negyven évnyi kommunizmus után, harminc esztendővel a rendszerváltoztatás és tíz esztendővel a posztkommunizmus lezárása után nekünk, mai magyaroknak a feltámadás bora lenne a legtalálóbb választás – mondta Kövér László. Hangsúlyozta, hogy mindenkor csak akkor élünk, amikor Magyarország él, igaz ez a magyar borászatra is, melyet történelmi korokon keresztül pusztított az idegen uralom, de mindig voltak, akik újrakezdték, újratelepítették a szőlőt és ismét kiásták a borospincét és kemény munkájuk nyomán újra került bor a hordókba.

Mint mondta, a kommunizmus újabb filoxéravészként hagyott nyomot a hazai borászaton, kultúrája ugyanúgy összeomlott, mint a nemzet kultúrája, hiszen szétverték a borászatok megtartó és megújító közösségeit is.

– A rendszerváltoztatáskor kaptunk egy lehetőséget, hogy újjáépítsük az életünket, a kultúránkat és közösségeinket, melyek hordozzák azt. Az elmúlt harminc évben ha van valami, ami újjászületett, töretlenül fejlődött és egy emberöltőnyi idő alatt győztessé vált a minőség forradalmában, az minden kétséget kizáróan a magyar bor. Ha van sikerágazat a rendszerváltoztatás ellentmondásos történetében, akkor az a borászat. És mindez önöknek, magyar borászoknak köszönhető. Ezért lehet a feltámadás bora ma este az asztalunkon, mert az elmúlt évtizedekben a feltámadás borászai ott voltak a szőlőben és a pincékben – méltatta a házelnök a Kárpát-medencei borkultúrát újrateremtő borászok munkáját és hozzátette, hogy emellett megszervezték azokat a közösségeket, melyek a szakma tisztességéért küzdenek.

Ezt követően Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és Gaál József, Kecskemét alpolgármestere mondott köszöntőt, mindketten hangsúlyozták az alföldi borvidék borászatban betöltött jelentős szerepét.

A köszöntők után Koczor Kálmán a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének Életműdíját adta át Óhegyi Jánosnak, a Villányi Borrend örökös tagjának, aki egyben a hazai borászat kiemelkedő alakja.