Jól halad a haderőfejlesztési program

Kihelyezett ülés keretében mutatta be csütörtökön Benkő Tibor honvédelmi miniszter az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága és a sajtó részére a honvédség által beszerzett repülőeszközöket és kézifegyvereket a kecskeméti repülőbázison. A miniszter prezentációja elején hangsúlyozta, hogy a minősített információkon kívül – nincsenek titkaik és szeretne tiszta vizet önteni a pohárba a 2018-ban beszerzett és azóta folyamatosan érkező repülőeszközök tekintetében – itt arra gondolt, hogy több orgánumban előkerült az a vélekedés, hogy a katonai személyszállító gépeket kormányzati célokra használják.

Az első ilyen a két darab, moduláris kialakítású, 126 fő szállítására alkalmas Airbus A-319, melyek három hordággyal és intenzív ellátási egységgel felszereltek, így műveleti területről, illetve katasztrófa sújtotta helyekről sérülteket is ki lehet menteni velük.

A másik repülőgéptípus két különleges feladatok ellátására és transzatlanti személyszállításra alkalmas Dessault Falcon 7X, melyek drónokat is helyettesíthetnek. A hadsereg repülőeszközei 2018 és 2020 között mintegy 2600 órát repültek, katonai céllal és négy kategóriában szállíthatnak személyeket. A miniszter hangsúlyozta, hogy nem helytállók azok a megállapítások, hogy a honvédség légijárműveit kormányzati célokra használják és javasolta, hogy olvassák el a gépek törzsén látható feliratot, melyről világosan kitűnik, hogy ezek a légierő és nem a köztársaság gépei.

Ennek alátámasztására prezentációjában nemzetközi példákból mutatott be kormánygépeket és azok belső tereit, melyek lényegesen különböznek a katonai gépek belterétől. Új beszerzés az Airbus H145M és H225M helikopterek, melyek több speciális feladat végrehajtására alkalmasak. Előbbiből négy már hazánkban van, 16 darab a következő két évben érkezik, az utóbbiból 16 darabot vásárolt a Honvédség, melyek 2023 és 2025 között érkeznek Magyarországra.

A bizottsági ülésen Benkő Tibor elmondta, hogy a NATO ajánlása, miszerint a GDP arányában két százalékot fordítsanak az államok honvédelemre, 2024-re teljesíthető, s ennek a két százaléknak a 20 százaléka fejlesztési kiadás lesz. Jelenleg hazánk a tényleges kiadások tekintetében a GDP 1,42 százalékát fordítja védelmi kiadásokra és évi 0,1-0,15 növekedéssel számolnak 2024-ig. A bizottsági ülés első felét követően a tagok és a meghívottak bejárták a megújult bázist és megtekintették a repülőgépeket és helikoptereket.

Kósa Lajos a szemlét követően értékelést mondott. Elmondta, hogy a bizottság megbizonyosodott arról, hogy a beszerzett eszközök a haza védelmét szolgálják és a bonyolult és drága eszközöket kiszolgáló katonák alkalmasak feladataikra. Elmondta, hogy a Magyar Honvédség a legjobb úton halad afelé, hogy komolyan számon tartott, jól kiképzett haderő legyen, ami képes eleget tenni feladatainak, az ország védelmének, s a beszerzett eszközök NATO kompatibilisek. – Ha végbemegy a Honvédelmi Fejlesztési Program 2024-ig, akkor elmondhatjuk, hogy a Magyar Honvédség átalakulása folyamatában minden elemében megújult. A bizottság meggyőződött arról, hogy a legjobb úton vagyunk afelé, hogy a vállalásainkat teljesítsük – fogalmazott Kósa Lajos.

Benkő Tibor összegzése szerint nagyon jó ütemben halad a haderőfejlesztés programja, melynek első üteme volt a légierő fejlesztése, ami a 21. századbeli kihívásoknak megfelelően látják el hazánk biztonságának megteremtésében. Elmondta, hogy az eszközök nem csak a harci feladatok ellátásra, hanem kutatási, mentési és katasztrófavédelmi feladatokban is az ország rendelkezésére állnak.

Benkő Tibor ismét hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség katonai gépeiről és nem kormánygépekről van szó, ami látható a felszerelésükből. Ezek rendelkezésére áll az állam- és kormányfőnek, akiknek szállítását meg kell oldani és szükség esetén a bajba jutott sérült katonák és állampolgárok kimenekítésére is.

A program másik eleme a hadiipar fejlesztése, ennek megfelelően kiállították a kiskunfélegyházi fegyver összeszerelő üzemben összeállított kézifegyvereket.