Fejlesztik az ipari parkot Félegyházán

Az ipari parki beruházás jelentős mérföldkő Kiskunfélegyháza gazdasági fejlődésében, hiszen a meglévő ipari parkban, illetve a város területén gyakorlatilag elfogytak az értékesíthető iparterületek. A Kiskunfélegyházi Ipari Park második üteme további lehetőséget kínál a befektetők számára munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez – nyilatkozta hírportálunknak dr. Gyuricza Gergő fejlesztési csoportvezető.

Elmondta, a napokban a kötelező régészeti feltárásokkal és a terep rendezésével végre elkezdődött a kiskunfélegyházi ipari park fejlesztése. Hozzátette, szerencsésen lezajlott a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás, így az 1,4 milliárd forintos beruházást a Délút Építő és Bányászati Kft. valósítja meg. Az uniós forrásból finanszírozott fejlesztés őszre be is fejeződik.

A beruházás részleteiről megtudtuk, hogy a Kiskunfélegyházi Ipari Park második ütemének fejlesztése keretében a jelenlegi ipari park mellett a Kiskunfélegyházát Kiskunmajsával összekötő közút mentén új, mintegy 30,2 hektáros ipari park épül. A területen belső aszfaltozott feltáró út-, villamos-, közvilágítási-, víz-, gáz- és szennyvízhálózatot, illetve optikai kábelcsatorna-rendszert építenek ki. Az ipari parkot nemcsak kerítés védi majd, hanem korszerű beléptetőrendszer, illetve kamerarendszer is. A fejlesztési csoportvezető arról is beszámolt, hogy az új ipari terület javítani fogja a térségi vállalkozások versenyképességét azzal, hogy egy modern üzleti környezetben kezdhetik meg vagy bővíthetik gazdasági tevékenységüket.

– Bárhol megbolygatjuk a földet, mindenhol a múlt emlékeibe ütközünk. Így van ez a létesülő új ipari park területén is, ahol egy 12–13. századi Árpád-kori település nyomaira bukkantak a régészek – tudtuk meg Wilhelm Gábortól, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársától. Elmondta, az Árpád-kori település külső állattartótelepét találták meg.

– Főként nagyméretű karámárkok kerültek elő kisebb tárológödrök kíséretében – tette hozzá az ásatást vezető régész.

– Elsősorban a település külső részét érinti a beruházás, így kevés a leletanyag, hiszen nem itt éltek az emberek, de a megtalált kerámiatöredékek egyértelműen mutatják, hogy Árpád-kori településről van szó. Ilyen karámokban főként juhokat, szarvasmarhákat, esetleg lovakat tartottak. Ám mivel patanyomok nem maradtak fenn, állatcsontok pedig másodlagosan is a talajba kerülhettek, ezt nem tudjuk pontosan – hangsúlyozta Wilhelm Gábor, aki azt is hozzátette, hogy a megelőző feltárást várhatóan a jövő héten befejezik, utána pedig további megfigyelés keretében folytatják a munkát. – Ez azt jelenti, hogy a régészek a helyszínen maradnak és folyamatosan figyelemmel kísérik a földmunkálatokat, hogy ha előkerül valami, akkor feltárhassák – összegezte Wilhelm Gábor régész.