Bácsalmás

2019.10.24. 20:00

A kékfestő eljárással készített ruhákat a kamaszok is szeretik

Az ősi mesterségek közé tartozó textilnyomási eljárást, a kékfestést száznegyven éve művelik a bácsalmási műhelyben, ahol a felújított környezetben muzeális gépekkel is dolgoznak. Egy családi vállalkozás pedig célul tűzte ki és meg­valósította, hogy ezt a technológiát és az antik mintákat alkalmazva divatos, mai ruhadarabokat készítsen.

Mester-Horváth Nikolett

Bakos Zoltán kékfestő népi iparművész és Farkas-Széki Judit formatervező a bácsalmási műhelyben

A Felvidékről származó Skorutyák család alapította 1879-ben a bácsalmási kékfestő műhelyt, ami négy generáción keresztül biztosította a család megélhetését. Az eltelt hosszú évtizedek alatt százharminchat darab kézi és kétszázegy perrotinminta, nyomódúc gyűlt össze, így rendkívül változatos az itt készített termékek repertoárja.

Skorutyák János, az alapító ükunokája nem műveli ugyan a kékfestést, de szívén viseli az üzem sorsát és az ősei emlékét. Ezért néhány éve egy felújítás keretein belül látogatható, élő műhelyt hoztak létre. Egységes, új arculatot kaptak a különböző helyiségek, melyekben Bakos Zoltán kékfestő népi iparművész a mesterség minden munkafolyamatát megmutatja a kíváncsi szemeknek.

– A kézi mintázóban, illetve a perrotinműhelyben, ahol gép végzi a mintázást, a látogatók megfigyelhetik, ahogy a fehér szövetet szigetelőmasszával, úgynevezett pappal mintázzuk. Ez védi meg a mintázott területet az indigófestéktől, melybe belemerítjük az anyagot, majd a merítés után szellőztetjük. Ezt a műveletsort általában 10-15 alkalommal megismételjük a kívánt kékség eléréséhez. Az indigófestő műhelyben történik még a szigetelőmassza hígított kénsavas fürdőben való eltávolítása. Ekkor rajzolódnak ki a minták – részletezte az eljárást Bakos Zoltán.

A kámzsás ruhát elkapkodták a vevők a mesterségek ünnepén
Fotó: Klinszky Gábor

A kékfestés utolsó lépése a szárítás után a textíliák kisimítása, melyet Bácsalmáson napjainkban egy vasból készült kalanderrel végeznek.

– A kalander mellett a Mángorló helyiségben megtekinthető egy 19. században készült archaikus szerkezetű, szekrényes mángorló, amit még az alapító készíttetett. Ez és a szintén 19. századi perrotingép a több száz darabos családi mintakészlettel együtt adja a műhely és a termékek egyediségét – hangsúlyozta Bakos Zoltán.

Ezt az egyediséget, az évszázados technológiát és antik mintákat alkalmazza a hétköznapi viseletre szánt mai ruházat – pólók, kapucnis, cipzáras pulcsik, kámzsás felsők és ruhák – elkészítéséhez az Örökkék márka. A ruhák nem tömeggyártásban készülnek, a különböző fazonokból mindössze néhány darab készül egyszerre. A márka teljes mértékben magyar, elsősorban kötött-hurkolt termékekkel dolgozik, céljuk a hazai kékfestés gazdag mintagyűjteményét megmutatni.

Pár éve kezdett közösen dolgozni Bakos Zoltán és az Örökkék cégvezetője, Széki Gabriella, valamint formatervező lánya, Farkas-Széki Judit, akik sikeresen együtt gondolkodva, kellő nyitottsággal újat alkottak. Több anyaggal próbálkoztak az elején, kikísérletezték, hogy mely anyagokkal lehet jól mintázni vagy épp indigóval festeni.

– Eddig a kékfestők nem használtak kötött-­hurkolt anyagot, Zoli volt az egyetlen, aki ezt bevállalta. Azért is örültem ennek különösen, mert Bácsalmáson van néhány olyan minta, amiről mindenkinek, aki látott már kékfestő ruhadarabot, azonnal beugrik a nagymama egykori terítője, szoknyája. Kedves emlékeket ébreszthet egy-egy ruhadarab – hangsúlyozta Széki Gabriella, az Örökkék cégvezetője.

Zoltánt a kihívás és az új üzleti lehetőség is arra motiválta, hogy sikerre vigye az elképzelést.

– A mi alapanyagunk sima vászonkötésű, száz százalék pamut, míg Gabrielláék körkötött, vékonyabb és vastagabb anyagokat is hoznak. Póló­anyagtól kezdve a futteren át a bolyhospulóver-anyagig. A körkötöttsége és az összetétele miatt elasztikus, rugalmas az anyag, így nehezebb vele bánni, ugyanakkor nagyon jó, kényelmes viselet – mondta a kékfestő népi iparművész.

Bakos Zoltán kékfestő népi iparművész és Farkas-Széki Judit formatervező a bácsalmási műhelyben

Közös munkájuk népszerűségét mutatja, hogy a budai Várban megrendezett augusz­tusi Mesterségek Ünnepén két évvel ezelőtt debütált kámzsás ruha idén is népszerű volt a vásárlók körében.

– Az embereknek megszokta a szeme, hogy kék textilen fehér mintát látnak. Mi azonban elkezdtünk kísérletezni, ennél a ruhánál például okkersárga színt mintáztunk meg, ami a festést követően egy mély, szürkéskék árnyalaton rajzolódott ki. Soha nem lesz teljesen homogén a szín, de azt tapasztaljuk, hogy az emberek nagyon szeretik a mintával együtt. Négy darabot készítettünk belőle, a második napra már egy sem volt – mondta Széki Gabriella.

A kékfestő eljárással készült termékek iránt egyaránt érdeklődnek azok, akik ismerik a technikát és azok is, akik még sosem hallottak róla.

Széki Gabriella, az Örökkék cégvezetője

– Kétféle attitűddel találkozunk. Van, aki tudja, hogy mi a kékfestés és amikor viszontlátja egy mindennap hordható ruhadarabon, nem tud neki ellenállni. Sok néptáncos vásárlónk van például. Van olyan is, aki nem tudja, hogy mi ez, csak azt látja, hogy rendkívül egyedi. Kamaszoknál látjuk gyakran, hogy a különbözni vágyás és egyedivé válás motiválja őket ruháink megvásárlására, hisz ezek a viseletek nem köszönnek vissza sehol – mondta Széki Gabriella.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!