A Kárpát-medence ízeit mutatja be legújabb szakácskönyvünk

A családok szakácskönyvét azért készítettük el, hogy kedvet csináljunk a sütéshez-főzéshez, és már-már feledésbe merült, egykoron népszerű ételek receptjeit hozzuk elő újra.

– Másoktól tanulni nem szégyen, sőt, hasznos, hogy az ételkészítésünk kiteljesedjen, sokszínűbb legyen – hangsúlyozta Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke, a könyvbe került recepteket kiválasztó zsűri elnöke.

– A magyar ízvilág történelmi fejlődés eredménye, tanultunk azoktól, akikkel együtt éltünk és élünk. Sok-sok ételünkről nem tudjuk, hogy még a Vereckei-hágón át hoztuk magunkkal, vagy a történelem sodrában került hozzánk más nemzetektől, nemzetiségektől. Az a fontos, hogy olvasóink megőrizték a felmenőik által készített ételeket, vagy maguk állítottak össze olyan recepteket, melyek a hagyományokat ötvözik az újdonságokkal.

Prohászka Béla kitért arra, több ételt teljesen magyarként kezelünk, holott a nemzetiségeknek köszönhetjük. Azért nagyon ismerősek számunkra, mert már nagyon régen élünk velük együtt. A határainkon túli magyarok pedig azonkívül, hogy őrzik őseik receptjeit, sokat tanultak az adott ország gasztronómiájából.

Több beküldő odaírta levele végére, hogy a receptet bátran használjuk, mert a családja tesztelte, és ízlett nekik. A zsűri nem volt könnyű helyzetben, ugyanis 1800 receptből kellett az albumba kerülő több mint 150-et kiválasztania. Több olvasónk a séfekkel együtt készíthette el receptje alapján a finomságát a szakácskönyv konyháján. Maguk a szakácsok és cukrászok is szolgáltak egy-egy kedvenc ételük receptjével.

– A kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a gyakorló és kezdő háziasszonyok, a konyhában szívesen tüsténkedő férfiak is találjanak kedvükre való receptet – hangsúlyozta Tímár András mesterszakács és Rajki István mestercukrász.

– Azt is figyelembe vettük, hogy a hétköznapokon általában kevesebb idő jut a sütésre, főzésre, mint hétvégén vagy az ünnepek előtt és alatt.

Tímár András kitért arra, hogy aki az albumban megjelentek szerint alkotja meg az adott ételt, azt kell kapnia, amit a recept ígér, a fotó mutat. Igyekeztünk a szakácskönyvet felütőknek segíteni a fejezetek – előétel, leves, főétel, desszert – tagolásával. Már a tartalomjegyzékből is kiválasztható, milyen étel elkészítéséhez van kedvük, alapanyaguk a háziasszonyoknak.

– Számomra a legnagyobb meglepetés az, hogy mennyi egyszerű ételt készítettek anyáink, nagyanyáink a kertben, a kamrában rendelkezésre álló alapanyagokból, fűszernövényekből – emelte ki Prohászka Béla. – Ma ezeknek egy része a reformétkezés palettáján jelenik meg újdonságként. Az album végén a hazai gasztrovilág történetéből idézünk fel érdekességeket, és konyhakultúránk több mint ezeréves történelmi fejlődését idézzük fel.

Többen már telefonáltak, hogy nagyon várják a könyvet, nekik is elmondtuk, hogy hamarosan kézbe vehetik. Aztán főzhetnek, süthetnek belőle finomságokat a családjuknak vagy éppen baráti társaságuknak.

A kiadványt keresse november 5-től kézbesítőinknél, ügyfélszolgálati irodáinkban!

Olvasóink mondták a közös főzésnél

Samuné Balogh Éva dédimamájától tanult főzni, majd rájött arra is, hogy a ponty szereti a pezsgőt, a csirkepörkölt pedig nokedlivel az igazi. Juhász Zsoltné Magdi szerint a konyhában húsos szalonna nélkül nincs élet, több ételének ez a ,,lelke”. Csiernyik Mihályné Margó unokája mindig felhívja a nagyi figyelmét arra, hogy legyen húsleves, mert ahogyan fogalmazott: „Mama, a te húslevesed mindenre jó!” Berki Zita elmesélte, amikor diót darálnak, a rántott csirkemellnél a prézli helyett ezt használják.