Az őrszolgálat legjobb orra, Samu mutatta be tudományát

Mindössze három méreg- és tetemkereső kutya szolgál az országban, melyek közül kettő a rendőrség, egy pedig a Kiskunsági Nemzeti Park kötelékében járul hozzá a madárállomány védelméhez. Samut, a természetvédelmi őrszolgálat két és fél éves német juhászkutyáját és napi feladatait Gálos Anna természetvédelmi őr mutatta be az előadás vendégeinek.

A kiképzett méreg- és tetemkereső kutyák képesek nagy kiterjedésű és nehezen járható területeket a természet megzavarása nélkül átvizsgálni, és a veszélyeztetett, valamint az inváziós fajok felkutatásában is jelentős szerepet játszanak. A kutyák alkalmazása először az Amerikai Egyesült Államokban vált általánossá, majd Európában és köztük hazánkban fokozatosan honosodott meg a természetvédelem területén. Magyarországon először a Helicon Life 10 nevű, hazai kezdeményezésű projektben kaptak ilyen speciális képzettségű kutyákat a nemzeti parkok munkatársai. A projekt célja a parlagi sasok védelme volt, melyek nagy számban hullottak el mérgezés következtében. A program fő célja, hogy a hagyományos terepellenőrzések mellett a speciálisan képzett kutya segítségével megtalálják a mérgezett madarakat és a kihelyezett csalétkeket. Gálos Anna kiemelte, hogy a kihelyezett csalétek nem egyszer mérgez. Például, ha egy róka eszik a csalétekből, majd elpusztul, az állat mérgezett teteméből ehet a sas, így az is elhullik. Ezért fontos mind a csalétkek, mind a mérgezett tetemek begyűjtése.

Gálos Anna a program folytatásának tekinthető Life 15 Pannoneagle projekt keretében kapta Samut, akivel 2017 júliusától egy közös, két hónapos intenzív kiképzésen vett részt az Országos Rendőr-főkapitányság szervezésében. Az akkor 10 hónapos Samut sok kutya közül választották ki a kiképzésre. A kiválasztás során az apportkészségét (jutalomtárgyra való reakcióját), a szabad és zárt térben mutatott keresés képességét, a kutya karakterét és az egészségügyi állapotát vették figyelembe. A kiképzés első fázisában az aktív jelzést, vagyis találat esetén az ugatást alakították ki Samunál, megismerte a különböző madár- és rókatetemeket, a mérgeket, alapengedelmességre szoktatták és kondícióját fejlesztették. Bevallotta a gazdi, hogy idomulniuk kellett egymáshoz, mert ő maga csendes és megfontolt, míg Samu alaptermészete szerint igen mozgékony és gyors, de idővel a vezetőjéhez lassult és nyugodott.

Évente mintegy 150 ellenőrzést tartanak a projekt területén és a korábbi mérgezéses helyszíneken. Bejelentés esetén is tartanak terepi helyszínelést, például akkor, amikor nem egyértelmű, hogy miért pusztult el egy állat. Samu nemcsak a természetben keres, de zárt térben, nyomozati szakaszban tartott házkutatások alkalmával is bevetik. Erre is külön kiképezték, mivel zárt térben a szagok más mikroáramlatokban terjednek, mint a szabad ég alatt.

A természetvédelmi szakember hangsúlyozta, hogy a vadállomány pusztításához sokszor egy, az Európai Unió területén évek óta betiltott idegmérget használnak, mely gyorsan, de szörnyű kínok közt pusztítja el az állatokat. Könnyen felismerhető, ha ilyen méregtől hullik el a madár, mert lába ökölbe szorul, míg szárnyai jellegzetes, sátorformán kitárt állapotban merevednek meg. Ez annyira erős szer, hogy nem szabad hozzáérni a mérgezett tetemhez, mert bőrön át is felszívódik és öl. Ezért Samu is külön kiképzést kapott arra, hogy ne érjen hozzá és ne vegye szájába a megtalált állatot, csak ugatással jelezheti hollétét.

Samu élesben is bemutatta, mire képes. Vezetője egy bagolytetemet rejtett el egy fán, melyet a kutya körülbelül egyperces keresés után megtalált, s ezt ugatással jelezte. Ezután mindenki megsimogathatta a barátságos, de izgatott kutyát. Az izgalom kedvenc tárgyának, a labdájának szólt, amivel Samu minden sikeres találás után játszhat egy kicsit.

A profizmusnak sajnos ára van

Samu otthon kennelben lakik, és munkája egyben a hobbija, mert munkakutyaként a sikeres találások utáni labdázás jelenti számára az összes játékot. Ha a gazdi otthon is játszana vele, akkor leszokna a munkájáról, amit a jutalomért végez. Samu napi egyszer eszik, akkor is száraz tápot. Azért nem húst, mert akkor fennállna a veszélye, hogy a tetembe is belekóstol. Gálos Anna elmondta, hogy majd nyugdíjas korában, amit nyolc-kilenc éves kora körül érhet el, ehet és játszhat kedvére, de keresőképes éveiben marad az önmegtartóztatás.

Fontos megóvni a parlagi sast

A parlagi sas testhossza 72 és 83 centiméter, szárnyfesztávolsága 190 és 210 centiméter között változik. Gálos Anna elmondta, hogy a parlagi sasok pusztulását a szándékos, illegális mérgezések okozzák: 2000 és 2015 között 955 elhullott madárból 832 védett fajhoz tartozott, ezek közül 182 sas volt. A parlagi sas fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke egymillió forint.