Élénkül az ingatlanpiac, de a falvakban alig épülnek házak

2018 első, második és harmadik negyedévében Bács-Kiskun megyében 498 lakást vettek használatba, 2,8-szer többet, mint egy évvel korábban. A bővülés mértéke meghaladta az országos átlagot. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adott tájékoztatást.

A lakások 59 százaléka a megyeszékhelyen, 29 százaléka a többi városban és 12 százaléka a községekben épült. Valamennyi településtípus esetében élénkültek a lakásberuházások. Építési forma szerint a lakások kétharmadát családi házas, 18 százalékát lakóparki formában, 13 százalékát többszintes, többlakásos épületben adták át, csoportházas formában a lakások 2 százaléka épült. Átlagos alapterületük az országost meghaladó, 106 négyzetméter volt, a lakások felét 4 és annál több szobával építették. A 2018 első három negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 790 volt, 4,6 százalékkal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában.

Egy elemzés szerint a megyei lakásállomány átlagkora 2011-ben 50 év volt. A helyzet azóta nem javult. Ez azt jelenti, hogy az otthonok nagy része a 60-as és 70-es évek szocializmusában épült, akkor, amikor háromszázalékos kamatra adták az építési kölcsönt 30 évre. Ezek az épületek, illetve amelyek előtte épültek, érték el a fél évszázados kort. Például a kecskeméti Széchenyiváros négy tízemeletes, távfűtéses épülete – amelyet még a szegedi DÉLÉP épített – az idén tölti be a 44. évét. A körülötte lévő ötemeletes gázkonvektoros épületek viszont már átlépték az 50 éves kort.

A megye falvaiban jóval kevesebb új lakás épül, mint a városokban. Tavaly 9 hónap alatt 60 lakás készült el a kis településeken. A 2017-es adatokat megnézve azt látni, hogy minél messzebb van egy kis település egy nagyobb várostól, ahol viszonylag elfogadható fizetést kapnak a dolgozók, annál kisebb az esélye annak, hogy építkezzenek a családok. A Bácsalmási vagy a Jánoshalmi járásokban egyáltalán nem épült az említett évben lakás. A bácsalmási térségben 2014–17 között egy építési engedélyt sem adtak be, a jánoshalmi körzetben jobb a helyzet, ott 2017-ben 7 engedély született. A kunszentmiklósi térségben is csak egy lakást adtak át, igaz, ott 19 építési engedélyt készítettek el az említett évben. Eközben a felkapott kis faluban Ballószögön, mely Kecskemét közelében fekszik, például 26 új otthon épült, miközben 32 építési engedélyt kértek ki a hatóságtól.

A Kecskeméti járásban 2017-ben 621 új lakás építésére kértek engedélyt, ebből 458-at a megyeszékhelyre adtak ki tavalyelőtt. A 2016–17-es években a megyében 2073 építési engedélyt adtak ki, ebből 1162 engedélyt kaptak a megyeszékhelyen építtetők. Baján 102 új lakásra kértek engedélyt, míg például Kiskőrösön 127 lakásra.

Egyre több lakás épül, de messze a 2004-es szint

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint tavaly országszerte folytatódott a lakásszektor bővülése, 2018 első, második és harmadik negyedévében az országban 10 218 új lakás épült. Ez 28 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a fővárosban 30, a megyei jogú városokban 20, a többi városban 23, a községekben 47 százalékkal emelkedett a használatbavételek száma. Tizennégy megyében több, 5 megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A legdinamikusabb (2,8–1,7-szeres) bővülés Bács-Kiskun, Pest és Veszprém megyéket jellemezte. A 2018 első három negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 26 655 új lakás építése kezdődhetett el, 6,2 százalékkal kevesebbé, mint 2017 azonos időszakában. A rendszerváltás óta a legtöbb, 43 913 lakás 2004-ben készült el. A legkevesebb pedig 2015-ben. Akkor csak 7612 új otthonba költöztek be a családok.