kecskemét

2018.10.01. 20:00

Kecskemét történetéről rendeztek konferenciát

Kecskemét a 650 éves város címmel rendezett Konferenciát a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára és a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek hétfőn Kecskeméten. A Város Napja alkalmából megrendezett konferencián a Kecskeméttel kapcsolatos helytörténeti kutatások legújabb eredményeit osztották meg a hallgatósággal az egyes területek szakértői.

Horváth Péter

A Pedagógógusképző Karon több tudományos műhely is működik, ezen belül a Hely- és Családtörténeti Kutatóintézetben folynak olyan kutatások, amelyek a város történetével is kapcsolatosak. A különböző kutatóműhelyek és közgyűjtemények közösen emlékeztek meg a jeles évfordulóról a hétfői konferenciával. A témakörök felölelték a város kezdeti és korai időszakát, a társadalomtörténetét, melyekkel kapcsolatban a legújabb kutatási eredményeket hozták el a téma kutatói.

Rigó Róbert tanszékvezető, aki a konferencia főszervezője, elmondta, hogy nyáron elkészítették a Forrás folyóirat Kecskemét 650 éves története köré épülő dupla számát, melynek bemutatóját múlt héten tartották. A Város Napja alkalmából a Forrás-szám köré építve és azt kiegészítve alkották meg a konferencia tematikáját, bemutatva a város egy-egy korszakát. amire igen sokan kíváncsiak voltak, hiszen megtöltötték az előadótermet a diákok és az érdeklődők.

A konferencia témái érintették Kecskemét őstörténetét a város korai történetíróin keresztül, Kecskemét gazdaságának hőskorát, az új falvak születését Kecskemét határában, a tanyai közigazgatás megteremtésére irányuló törekvések történetét. Rigó Róbert Tóth László polgármester politikai és közéleti szerepvállalásairól szólt, míg Füzi László Kecskemét irodalmi örökségéről és az újabb feladatokról tartott előadást.

Fülöp Tamás dékán szerint fontos feladatuk, hogy a helytörténeti kutatások legújabb eredményei megismertessék mindenkivel Fotó: Horváth Péter

Fülöp Tamás, a Pedagógusképző Kar dékánja, a konferencia elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a tudományos élet kötelessége szakmai konferenciával megemlékezni a város közel 25 emberöltőnyi történetéről. A fennmaradt dokumentumok is igazolják, hogy a város múltja olyan gazdag, ami egy kötetben feldolgozhatatlan lenne. Ilyenkor az a jó megoldás, ha egy-egy témakör alapos, rendszerezett feldolgozására épülő tudományos mélyfúrásokat végez a kutató. A kutatók feladata, hogy ilyen jellegű kutatásokkal tegyék gazdagabbá a város hat és fél évszázadok történetét – mondta Fülöp Tamás és hozzátette, hogy a Pedagógusképző Kar feladata, hogy a közgyűjtemények, kulturális intézményekkel együttműködve tudományosan megalapozott új minőséget hozzon létre.

- Felsőoktatási hivatásunk, hogy hallgatóinkat a helytörténeti kutatás legfontosabb új eredményeiről tájékoztassuk. Ezek a kutatási eredmények akár más települések életében is hasznosíthatók lesznek és leendő óvodapedagógusaink, tanítóink és közösségszervező szakembereink ezeket az eredményeket saját szakmájukban is hasznosítani tudják. Alapvető feladatunk, hogy a helyi önazonosság-tudat megőrzését támogassuk ezekkel a kutatásokkal – zárta gondolatait a kari vezető.

Ezek is érdekelhetik