2018.07.12. 14:00
Harminckétezer kilométernyi útért felel a közútkezelő
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az ország nyolcadik legnagyobb állami vállalata, közel 32 ezer kilométernyi közút felügyeletét látja el. A társaság elmúlt 60 évére emlékeztek szerdán Kiskőrösön.
A rendezvény leglátványosabb részeként a szakemberek elhelyezték „kézjegyüket” egy hófehér úthengeren, szimbolikusan utat mutatva a jövő közutas nemzedékének
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Barta Zsolt
Éppen hatvan éve történt, hogy 1958-ban megalapították a Magyar Közút Nonprofit Zrt. jogelődjeit, a 12 közúti igazgatóságot. A napjainkig több átalakulást megélt közutas szervezetre emlékeztek a szakemberek e jeles évforduló alkalmából. A rendezvénynek a kiskőrösi Úttörténeti Múzeum adott helyet.
Ma a társaság 93 mérnöksége 6000 dolgozóval több mint 32 ezer kilométernyi országos közút üzemeltetési feladatait látja el. Az ünnepi rendezvényt megtisztelte dr. Fónagy János miniszterhelyettes, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár is, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a közútkezelő igazgatóságok munkatársainak a tevékenységét az utazó csak akkor veszi észre, amikor baj van az utakon. A közlekedési problémák elhárítása ugyanis lelassítja a haladást az úton.
Domonyi László, Kiskőrös polgármestere felszólalásában nagyra becsülte a társaság tevékenységét. Majd arra kérte dr. Fónagy Jánost, hogy segítse elő az 53-as főút felújítását, az ugyanis az újraaszfaltozásra igen csak rászorul. A kérése során boldog születésnapot kívánt a fővárosi politikusnak, aki szerdán ünnepelte az évfordulót.
A város elöljárója után Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a hazai mérnökségekről érkezett vendégeket. Megjegyezte, hogy a 2008-as válság során nagyon sok forrást vontak el az ágazattól, 2012 után azonban sokat javult a helyzet. A közelmúltban például a társaság 144 új teherautót szerzett be, ugyanakkor az is igaz, hogy 233 régi járművük idősebb 15 évnél. Megjegyezte, hogy a következő években a közutak karbantartására egyre több forrás jut.
Az eseményen dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára is a tiszteletét tette. Éppen másfél órát késett, de a politikus azzal mentette ki magát, hogy délelőtt a paksi atomerőmű beruházásához szükséges útépítésekről egyeztetett. Ennek az összege 185 milliárd forint. Elismerő szavakkal méltatta az útkarbantartó szakma képviselőit. Hangsúlyozta, hogy a szervezet megalakításakor 30 ezer gépkocsi rótta az utakat, míg 60 évvel később ez a szám a korábbinak éppen a 110-szerese. Ez pedig óriási felelősséget ró a közutas szakma munkatársaira.
A kiegyezés korától jegyzik a szakmát
Szászi András, a kiskőrösi Úttörténeti Múzeum igazgatója foglalta össze a hazai útépítés és -karbantartás érdekében létrehozott szervezet történetét. A kiegyezés korában született meg az a szervezet, amely a hazai útépítés rendszerét kidolgozta, egységbe foglalta. Vármegyei mérnökök alá rendelte a magyar kormány az úrkaparókat és az útmestereket. A hazai infrastruktúra fejlődése a XIX. század második felében indul meg. Az ‘50-es években átalakítják a szervezetet, majd 1958-ban 12 közúti igazgatóságot hoznak létre. Az igazgató felvázolta a hazai útépítés különböző időszakait. Korábban az autópályák építésére fektette a kormány a nagyobb hangsúlyt, a jövőben viszont a gyorsforgalmi utak kiépítésére fordítanak forrásokat.