Fát vágtak, sírt gondoztak az ifjú polgárőrök és katonák Halason

Az országban elsőként a Kiskunhalasi Szakképzési Centrumban alakult meg az ifjú polgárőr bázis, azt követően, hogy a polgárőrségről szóló törvényt 2015-ben úgy módosították, hogy a 14–18 év közötti fiatalok is tagjai lehetnek ifjú polgárőrként a szervezetnek. Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) a fiatalok minél nagyobb számban történő felvételét szorgalmazza.

Ezt a célt szolgálták a középiskolákban megszervezett toborzók, a KSZC Dékáni Árpád Szakgimnázium és Szakközépiskolában régóta folyik rendészeti jellegű középiskolai képzés, így az OPSZ elsőként a halasi oktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodást.

– Olyan kezdeményezésről volt szó, amely egyszerre szolgálja a fiatalok erőteljesebb szerepvállalását, a hazaszeretetre nevelést, és a bűnmegelőzésben fontos szerepet játszó polgárőrség fiatalítását. Az OPSZ fontos szerepet szán a fiataloknak, egyre nagyobb teret engedve nekik a szervezeten belül. Fontos, hogy azok a polgárőrök, akik már régebb óta tagjai a szervezetnek, megismertessék a fiatalokat a polgárőrség értékrendjével és minél többet adjanak át nekik belőle – hangsúlyozta Horváth Róbert, az OPSZ Ifjúsági Sport- és Karitatív Tagozatának alelnöke.

Papp Gyula, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum főigazgatója a kétnapos találkozó nyitórendezvényén kiemelte: a Dékáni Árpád Szakgimnázium és Szakközépiskolában mostanra húzóterületté fejlődött a rendészeti szakág.

– Az Országos Polgárőr Szövetséggel, a rendőrséggel és a honvédséggel is szoros szakmai együttműködése van az iskolának, amely úttörő szerepet vállalt az ifjú polgárőr mozgalom létrehozásában. Az intézményben középfokú rendészeti képzés folyik, melynek során a diákok magas színvonalú szakmai tudást sajátíthatnak el. Mindemellett azt is szeretnék, ha diákjaik a társadalom egyéb kihívásaira is reagálnának. Ennek részeként az elmúlt időszakban is jó néhány civil szerveződéshez és programhoz csatlakoztak, amelyek a közjó érdekében jöttek létre.

Példaként említette, hogy az országban elsőként a Dékáni-szakgimnáziumban jött létre olyan önkéntes területvédelmi tartalékos katonákból álló csoport, amelyben a diákok mellett tanáraik is részt vesznek önkéntes katonaként.

Évente három-négy ha­sonló országos ifjúpolgárőr-találkozót szerveznek az ország különböző régióiban, a programsorozat következő állomása Kiskunhalas lett. Az eseményt a szervezők igyekeztek egy sportrendezvény köré felépíteni, ahova az ország több részéből is érkeztek fiatal polgárőrök.

– Kiskunhalasra nagyon büszkék vagyunk, a halasi diákok már több alkalommal bizonyítottak a különböző rendvédelmi versenyeken, ahol elő­kelő helyeket értek el. Gyakorlatilag már negyedik éve vesznek részt nagyobb létszámban az ifjúsági polgárőrség táborában, számítunk a későbbiek során is rájuk. Kiskunhalas lehet az egyik olyan bázis az országban, ahonnan kikerülhetnek majd azok a polgárőrvezetők, akik a későbbiek során a mostani vezetőktől átvehetik a stafétabotot – fogalmazott Bán Gábor, az OPSZ ifjúsági tagozatának elnöke a rendezvény nyitóeseményén.

A kétnapos találkozón részt vevő fiatal polgárőrök és a honvédség önkéntes területvédelmi tartalékos katonái hadisírokat gondoztak a kiskunhalasi katolikus temetőben, valamint rendbe hozták egy ismeretlen magyar katona sírját is, amely elhagyatva áll a Harkakötöny és Kiskunmajsa között vezető út mellett 1944 óta. A fiatalok tiszteletadással adóztak a hős katona sírjánál, mécsest gyújtottak, és megkoszorúzták a nyughelyet.

A fiatal polgárőrök a Halas környéki tanyákon élő időseknek segítettek a felnőtt polgárőrökkel, rendőrökkel és mezőőrökkel közösen. Fát vágtak, kertet rendeztek, segítettek a házkörüli munkákban. Az Alsó­öregszőlőkben egy magatehetetlen idős bácsi ellátásban is segítettek, mi­után ő nem tudott kikelni az ágyából. A fiatalokat emellett sport- és más játékos vetélkedők, ügyességi versenyek és koncert is várta az első napon.

Harka- és Kötöny-puszta hősi halottai

Sajnálatosan nagyon kevés forrás áll rendelkezésre az ott eltemetett halott vagy halottak kapcsán. 1944 őszén a magyar hadseregnél is az volt a hadműveleti eljárás, hogy visszavonulás alkalmával „önkéntesen jelentkezett” 8-12 fő katonát hátrahagytak az utak mentén. Az ő feladatuk az volt, hogy feltartóztassák az ellenséges csapatokat, így biztosítva a magyar hadsereg visszavonulását. Az önkéntes utóvédek általában azonban hősi halált haltak. Ez történhetett Harkakötönynél is. 1944. október 21–22. vagy október 28–29. között zajlott a szovjet hadsereg előrenyomulása a térségben. Tompa-Kelebia, illetve Bácsbokod kapcsán sikerült részletesebben felderíteni egy-egy ilyen visszavonulást, utóvédtörténetet – mondta el Végső István történész.