Időutazás a mágnesszalagon Mambó magnóval és Calipsóval

A legújabb korban az elektronika viharos fejlődése azt eredményezte, hogy a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, azaz a BRG kecskeméti üzemében alig ötven éve gyártott készülékek ma már múzeumi tárgyak. Négy-öt  doboznyi a Katona József Múzeumba is bekerült, ebből két magnetofont illusztráció gyanánt Hajagos Csaba történész, muzeológus, a történeti-néprajzi gyűjtemény vezetője magával vitt előadására, amit a Tudomány és Művészetek Házában tartott. A szakember jelenleg Kecskemét és a megye 1945 és 1990 közötti gazdaság- és ipartörténetével foglalkozik, így alaposan elmélyedt az egykori kecskeméti üzem történetében.

Hajagos Csaba egy vitaindítónak is beillő felütéssel kezdett. Mint fogalmazott, hazánk szovjetizálásának negatív körülményei mellett említésre méltó, hogy a tanácsrendszer a parasztság felszámolása következtében a városokba beáramlott emberek számára bérmunkalehetőséget teremtett. Így a korábban a javarészt kisiparra támaszkodó, jobbára mezőgazdaságból profitáló régiót ráállította az ipari fejlődés vágányára. Országos jelentőségű vállalatok helyezték el gyártóegységeiket Kecskeméten, így 1961-ben a BRG is a hírös városba telepítette egyik üzemét, amely a több száz (fénykorában ezer fölötti) munkahellyel igencsak meghatározta a helyi közösség életét. 8,6 ­millió forintot költöttek a Szolnoki úton az építésre és 4,2 milliót a berendezésekre, itt indult el – ahogy az előadáson jelen lévő egykori dolgozók felidézték, főként fiatal, érettségizett hölgyek munkája révén – 1962-ben egy osztrák cégtől vásárolt licensz alapján az M5 típusjelű Mambó magnetofon sorozatgyártása.

1964-től töretlen a fejlődés a nagysikerű M8 orsós magnetofonnal, volt olyan év, hogy ebből 16 ezret exportáltak Kecskemétről a KGST-országokba. ­1967–68-ban a gyáregység élüzem lett, 1969-ben pedig „kiváló vállalat”. 1970-ben az alkatrészek 98 százalékát is a telephelyen állították elő, volt korszerű forgácsolóautomata, tengelygyártó gépsor, fém- és műanyagsajtoló, transzformátorgyártó műhely, fejgyártó üzem. Jöttek az abban az időben közkedvelt – bár a szalagot időnként begyűrő – kazettás magnók. Az 1970-es terv szerint a gyártani kívánt termékek 77 százalékát már a kazetta tette ki, 16 százalékát pedig az MK-21 kazettás magnetofon.

A szovjet piac

A kecskeméti BRG történetének vége már közel sem ilyen szép, 1992-ben elkezdődött a felszámolás, 700 dolgozót bocsátottak el. Az okok a KGST, elsősorban a szovjet piac összeomlására vezethetők vissza, bár egy volt munkatárs által írt visszaemlékezés szerint az is baj volt, hogy a BRG lemaradt a versenyben, nem gyártott korszerű termékeket, saját szabadalmai rabságában élt, melyek pár éven belül elavultak, a cég viszont tízéves szerződést kötött hasznosításukra, ezzel is ­lassítva új technológiák ­kifejlesztését. Az előadás résztvevői hozzá­tették: nem azt csinálták, amit akartak, hiába nyitottak volna a tőkés országok felé, a megyei párttitkár helyre tette őket, hova is kell gyártaniuk.