Szijjártó Péter: Egy atomháborúban nincs győztes fél

Szijjártó Péter a Fico-merényletről: valaki megölésére biztatni nem fér össze a szólásszabadsággal

– Az európai politika fekete napját jelentette május 15-e, amikor Robert Fico szlovák miniszterelnök megölését kísérelte meg egy merénylő. Arról szólnak a hírek, hogy azóta megnőtt a politikusokat ért fenyegetések száma. Mit gondol, ilyen szempontból kinyílt Pandora szelencéje és fokozottan kell óvni a kontinens politikusait?

– A háborús pszichózis egyre erősebb Európában. Az európai parlamenti választások tekintetében a végső visszaszámlálás időszakában vagyunk, amely választások sorsdöntőek a kontinens jövője szempontjából, ezért a hangulat is fokozódik. Május 27-én az Európai Unió Külügyminiszterek Tanácsában is olyan hangulattal találkoztam, amivel a tízéves eddigi külügyminiszteri pályafutásom során soha: voltak már kőkemény és személyeskedő vitáink is, de ilyen kiabálás, idegeskedés, durva hangnem egészen eddig nem volt jellemző. A háborúpárti tábor jól láthatóan fél a megmérettetéstől, és ez olyan helyzeteket okoz, mint amit Szlovákiában is tapasztaltunk. Egy fontos következtetést érdemes levonni: a szólásszabadság természetesen egy mindenki által tisztelt szabadságjog, de valaki megölésének örülni, arra biztatni, azt dicsőíteni, az egyszerűen nem fér össze a szólásszabadsággal. Eljött az ideje annak, hogy a nyilvános kommunikációban, beleértve a közösségi médiát is, az államok elkezdjék szabályozni a gyűlöletbeszédet.

Jobboldali fordulatot vár a kormány a választásoktól

– Még Fico miniszterelnöknél maradva. Orbán Viktor miniszterelnök kecskeméti látogatásakor egy fontos szövetséges elvesztéséről beszélt a szlovák miniszterelnökkel történtekkel kapcsolatban, és úgy fogalmazott, hogy Magyarország egyedül maradt, egyetlen békepárti országként az Európai Unióban. Hogyan tudja képviselni álláspontját a magyar kormány egyedüliként az unióban?

– Immár 14. éve kormányzunk Magyarországon, és ezalatt az idő alatt kizárólag a nemzeti érdek határozta meg a külpolitikai döntéseinket. Bennünket sosem tántorított el a nemzeti érdek képviseletétől az, ha 26-an, vagy korábban 27-en álltak velünk szemben. Én magam személyesen is megtapasztalhattam az Európai Unió különböző tanácsi formációiban, hogy milyen egyedül állni a többiekkel szemben. A Külügyminiszterek Tanácsában is ez történt – néhány csendes és szégyenlős támogatás begyűjtésével, de a hangos többséggel szemben álltam. Természetesen könnyebb, ha többen vagyunk, már az is könnyebb, ha ketten vagyunk. Ez a lehetőség egy ideig még nem lesz adott, de őszintén reménykedünk abban, hogy jobboldali fordulat történik az európai parlamenti választáson. Reméljük azt is, hogy Fico miniszterelnök úr felépül, és hogy Trump elnök úr nyer az amerikai elnökválasztáson. Ha ez a három tényező összeáll, akkor Európának egy sokkal szebb, nyugodtabb és békésebb jövője lehet, mint ahogy az jelenleg kinéz.

– Lehet tudni valamit Fico miniszterelnök úr állapotáról?

– Rendszeresen beszélek jó barátommal, Peter Žiga korábbi gazdasági miniszterrel, aki a szlovák parlament ideiglenes elnöke. Legutóbb azt mondta, hogy minden eltelt nap növeli a teljes felépülés esélyét. Az a kérdés ilyenkor, hogy gyulladás vagy fertőzés fellép-e a nagymértékű külső behatás miatt. Hála Istennek eddig erre nem került sor, és ahogy haladunk előre az időben, úgy nő az esélye annak, hogy ez már nem történik meg, és akkor elvileg nincs akadálya a felépülésnek. Mondhatom, hogy jól ismerem Robert Ficót, és az biztos, hogy egy kemény, szívós ember, ezért teljesen biztos vagyok benne, hogy vissza fog térni.

Számos közös beruházás Kínával

– Háromnapos látogatást tett hazánkban Hszi Csin-ping kínai elnök a közelmúltban. A látogatás egyik fontos eredménye, hogy 18 megállapodást írt alá a kínai és a magyar fél, melyek számos területre kiterjednek, többek között új reptéri vasút és Szerbiával közös kőolajvezeték építését is tartalmazza a csomag. Hogy látja, milyen ütemben valósulhatnak meg ezek a beruházások, és melyek élvezhetnek prioritást?

– Magyarország jövőbeni fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nagy infrastrukturális projekteket szeretnénk minél előbb megvalósítani. A Magyarországot és Szerbiát összekötő kőolajvezeték vonatkozásában a két illetékes vállalat – Magyarországon ez a MOL – munkatársaiból már létrejött az a munkacsoport, mely előkészíti a beruházást, és a finanszírozási oldalába vonjuk be majd a kínai felet. A repülőteret a belvárossal összekötő gyorsvasút létrejöttének az álma már nagyon régi, de azzal, hogy kínai együttműködéssel készítsük el, egy új lendületet kapott. A V0 vasúti gyűrű építését is több mint 10–12 éve tervezzük, melynek azért most jött el az ideje, mert olyan mennyiségű ipari cég települt a keleti országrészbe, amely hatalmas volumenben bocsát ki árut, és ezeknek jelentős részét Európába exportálják majd, ezért az áruknak át kell haladniuk az országon. Budapest jelenleg a vasúti szállítás terén úgy működik, mint egy tölcsér: kisebb az áteresztő képessége Kelet-Nyugat Nyugat-Kelet irányban, mint azt szeretnénk. A Budapestet elkerülő vasúti gyűrű ezen a helyzeten jelentősen javítana. Szintén sürgető Magyarország és Szerbia határán egy új, nagy átkelőhelynek a megépítése, mert a röszkei határ Európa egyik legforgalmasabb határátkelőhelye, hiszen az egyik legfrekventáltabb, délkeletről északnyugatra vezető tranzitútvonalon fekszik. A felsorolásból látszik, hogy felfokozott tempójú munkára lesz szükség mindegyik beruházás esetében.

Szerbiától függ a földgázszállítás biztonsága

– Ha már szóba került Szerbia: a napokban azt nyilatkozta, hogy hazánk energiaellátása Szerbiától függ. Pontosan miért déli szomszédunk az országunk energiabiztonságának kulcsa?

– Hazánk energiabiztonságát Szerbia a földgázszállítás tekintetében adja, ugyanis Magyarország földgázellátásának döntő része a Török Áramlat vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A vezetéket néhány éve Oroszországgal, Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával összefogva építettük, és melynek megépítése ellen akkor az amerikaiak hevesen tiltakoztak, – ez még jóval a háború előtt zajlott – mondván, hogy nem helyeslik, ha Ukrajna kikerülésével veszünk földgázt. Álláspontunk szerint a mi dolgunk, hogy hogyan veszünk földgázt, és nyilvánvalóan minél több szállítási útvonal áll rendelkezésre, az annál jobb. Ha akkor engedtünk volna a nyomásgyakorlásnak, ma óriási bajban lennénk. Ugyanis az év végén lejár Oroszország és Ukrajna között a földgáztranzitról szóló szerződés, és a két ország jelenlegi viszonya nem azt feltételezi, hogy nagyon gyorsan megállapodnának. Tehát Ukrajnán keresztül – ahonnan korábban a teljes mennyiséget kaptuk – nem érkezik majd orosz földgáz Európába. A Szerbián keresztül érkező vezeték 8,5 milliárd köbméteres bejövő kapacitással bír, így akár ezen az egy útvonalon keresztül kiszolgálható Magyarország komplett földgázimportigénye.

Óriási a háború kiterjedésének veszélye

– Jelenleg olyan háborúk zajlanak Európában és a világban, melyek kiélezik az egymással szembenálló geopolitikai érdekekkel bíró tömbök szembenállását. Emellett mostanában felröppent az a javaslat is, hogy Ukrajnába vezényeljenek NATO-katonákat az ukrán hadsereg kiképzése céljából. Mindezekkel összefüggésben egyre gyakrabban utalnak az atomháború kirobbanásának lehetőségére egy esetleges eszkaláció esetén. Hogy látja a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezésének esélyeit?

– Úgy látom, hogy óriási a veszélye. A szomszédunkban zajló háború mindennap újabb emberáldozatokat követel, de hosszú távon a legnagyobb problémát a háború továbbterjedésének veszélye jelenti, ami sajnos ma a realitás. A nyugat-európai politikusok rendkívül felelőtlenek: jelentős részük úgy érzi, hogy ez az ő háborújuk is. Ez azért hamis nézet, mert őket senki nem támadta meg. A NATO főtitkára a napokban nyilatkozta, hogy egyetlen NATO-tagország sem áll katonai fenyegetés alatt. Tehát ez nem a mi háborúnk, hanem Ukrajna és Oroszország háborúja, és jó lenne, ha sikerülne elérni, hogy ez az ő háborújuk maradjon, és ne legyen a miénk is. A francia elnök, és őt megtámogatva a Balti államok vezetői, most már arról beszélnek, hogy katonákat kell küldeni Ukrajnába, ez egyértelműen világháborús kockázattal jár, mert ezeket a lehetőséget mérlegelő országok NATO-tagországok. Ha pedig a NATO-tagországok katonákat küldenek Ukrajnába, ott megütköznek az orosz katonákkal. Ez egyértelműen világháborút jelent. Ennél még nagyobb baj, hogy egyes nyugat-európai politikusok a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségéről beszéltek, és erről beszélni még békeidőben is kockázatos, háborúban pedig különösen az. Ennek már látszik is a következménye: az oroszok taktikai nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos hadgyakorlatokba kezdtek. Ezek mind azt erősítik meg, hogy ezt a háborút senki sem tudja megnyerni. A jelenlegi körülmények közepette világosan látszik, hogy a több száz milliárd eurónyi fegyverszállítás Ukrajna részére nem változtatott a helyzeten. 

Az ukránok folyamatosan elviselhetetlen emberveszteségeket szenvednek el. Az ukrán–magyar határon olyan jelenetek zajlanak, mint korábban a kommunista NDK határán. Ezért amikor sorozásról beszélnek Európában, akkor azt akarják, hogy akik közel vannak, azok menjenek először a háborúba. A kötelező európai sorozás azt jelentené, hogy először a közép-európai fiatalokat vinnék háborúba. Szerintem nincs olyan épeszű magyar ember, aki azt akarná, hogy magyar fiatalokat vigyenek az orosz–ukrán frontra harcolni, mert miért is vinnének? Nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, ezért nem szállítunk fegyvert, nem küldünk pénzt fegyverekre, és nem küldünk katonákat sem. Amíg mi kormányzunk, addig szó sem lehet erről.

Több békejavaslatot kell megvizsgálni

– A napokban vétót jelentett be az Európa Tanács határozata ellen, ami Volodimir Zelenszkij békejavaslatát tartalmazta. Miért nem volt elfogadható az ukrán elnök javaslata, és mi tűnik jobb alternatívának az övével szemben?

– Ez a rosszindulatú olvasat – merthogy nem ez történt –, ez egy álhír. Az Európa Tanács miniszteri bizottsága egy határozatot akart elfogadni, ami arról szólt, hogy támogatjuk Zelenszkij elnök béketervét. Mi támogatunk minden béketervet, hiszen minden béketervet meg kell tárgyalni, mert minél több béketervet tárgyalunk meg, annál nagyobb esélye van, hogy valamelyikből ténylegesen béke lesz. Mi nem Zelenszkij elnök béketervével nem értettünk egyet, hanem azzal, hogy az összes többit kizárjuk. Mivel az Európa Tanács tagországainak döntő többsége nem volt hajlandó elismerni a többi béketerv létezését, ezért mi ezt a nyilatkozatot vétóztuk meg, mondván, hogy akkor vagy nem mondunk semmit a béketervekről, és ezzel nem zárunk ki egyet sem, vagy beszélünk mindegyikről. Ezt övezte az egyet nem értés. Jól láthatóan politikai megrendelésre az Európa Tanács tagországainak döntő többsége csak a Zelenszkij-féle béketervről lett volna hajlandó beszélni, amit mi nem tudunk elfogadni. De mégis miért csökkentenénk a béketeremtés esélyét?

Magyar vállalatokat diszkriminál Ukrajna

– Az Európai Unió több mint hatmilliárd eurós támogatást biztosított volna az ukránok fegyverkezésére. Magyarország ezzel kapcsolatban vétót jelentett be. Mi indokolta ezt a döntést?

– Ez több mint 2500 milliárd forintnyi összegről szóló döntés volt, ami hatalmas összeg. Ezt az európai emberek adóiból akarják odaadni az ukránoknak. Mi ezt nem tudjuk elfogadni, mert közben Ukrajnában tendenciózusan a magyar vállalatokat súlyosan negatívan diszkriminálják, ellenségesek velük szemben: a legnagyobb magyar bank és a legnagyobb magyar gyógyszeripari vállalattal szemben elfogadhatatlan lépéseket tesznek. Mindaddig, amíg az Európai Unió nem tudja elérni, hogy egy európai pénzre vágyó ország ne diszkriminálja negatívan az egyik európai tagország vállalatait, addig nem tudunk ehhez támogatást adni. Körülbelül egy éve húzódik ez az ügy, és akkor már világosan kifejtettük az álláspontunkat, de az ukránok semmit nem tettek a megoldás érdekében.