Az uborka többet terem, ha földjét nem tapossák

A homokhátsági kertészetekben a makro kártevők sorában különösen a fonálférgek, a mikro szervezetek között pedig a pythium nemzetség okoz néhol komoly károkat. A további bajokat elkerülendő ilyenkor két változtatást tehet a gazda: a kártevőkkel szemben ellenálló növényeket telepít, vagy saját kezűleg állít elő steril talajt. Az utóbbi lehetőséget azok ragadják meg, akik a veszélyeztetett növényeiket nem tudják mással helyettesíteni. Bacsó Mária nagykőrösi kertészetében az uborka sorsa vált bizonytalanná a fonálféreg kártétel miatt. Nem akartak lemondani e zöldségféléről, ezért technológiát váltottak.

– Évekkel korábban jó piacot szereztünk az uborka értékesítésére komoly veszteséget jelentett volna számunkra, ha kiiktatjuk. Szaktanácsadónk, Kósa István agrármérnök javaslatára tavaly áttértünk a konténeres, vagy másként mondva, a vödrös termesztésre.  Jelentősebb költséggel járt a váltás, 2 ezer vödröt szereztünk be és töltöttünk meg tőzeggel. A múlt esztendő eredménye alapján azt mondhatom, meghozta a hasznot az új módszer.  Korábban a természetes talajon, a júniusban kiültetett  uborka négyzetméterenként 13 kiló termést adott, a vödrös termesztésben pedig 19 kilót. Az uborka gyökérzete levegős, laza talajt igényel, ám a sorok közötti taposás elkerülhetetlen, a tömörödés miatt pedig a hozam kevesebb az elvárhatónál. Konténeres termesztésben érthetően ilyen probléma nincs, a kártevők távoltartása mellett az uborka javára vált a háborítatlan talajszerkezet is – beszélt az eredményekről Bacsó Mária.

Szaktanácsadójuk szerint a zöldségtermesztés természetes talajtól való elválasztása nem tekinthető valamiféle új, távlatokat sejtető technológiai iránynak. Kényszerűség inkább valamely kultúra megtartására.

– A termesztési technológia kiválasztásához a döntő tényező a gazdaságosság. Ebből a szempontból a természetes talajon való termesztés jelenleg is a legelőnyösebb más módszerekhez képest. Az ültető edényes termesztés lényegesen költségesebb és az átlagosnál több szaktudást igényel. Gondosabban, precízebben kell megoldani a viszonylag kis térfogatú tőzegben élő növények tápoldat ellátását. Ilyen feltételek mellett konténerben lehetséges nagyobb hozammal jó minőségű terményt előállítani. Az uborka jó példa erre, hiszen a talajtaposás elkerülésével lényegesen több termést ad.  Összefoglalva azt mondhatjuk: számos előnye lehet az edényes termesztésnek, de mindig az árbevételből származó nyereség mértéke alapján kell szemügyre venni, hogy érdemes e azt választani vagy hasznosabb a hagyományos technológia mellett maradni – mondta Kósa István.

A hazai kertészetekben úgy tűnik, a fonálféreg és más kártevők veszélyes elszaporodása mégis a költséges tenyészedényes termesztés felé tereli a kertészeket. Kósa István szerint ez a magatartás menekülés egy kezelhető probléma elől.

– A megoldás az agrotechnikában rejlik. A talajok képesek úgymond, öngyógyításra, ezt mi elősegíthetjük az állandó kultúrállapotban tartással. Tisztán, gyommentesen, nedvességgel állandóan ellátva akkor is, amikor nincs termesztés. Ily módon a kártevők megkapnak mindent a szaporodáshoz, de elpusztulnak, mert   táplálékot ugyanakkor nem találnak.  Saját kertészetemben 45 éve foglalkozunk hajtatásos zöldségtermesztéssel. Soha nem volt szükségünk talajfertőtlenítő vegyszerre – vázolta tapasztalatait Kósa István.