Erős palántákból több lesz a piacos termés

Az itthon termesztett hajtatott salátát a fogyasztás bővülésével régóta importtal kénytelen kiegészíteni a kereskedelem. Jelenleg körülbelül kétezer tonna a belső hiány, amelynek kiküszöbölésére kevésbé a terület növelésére, mint inkább a technológia fejlesztésére lenne szükség – állítják szakemberek.

Az ország salátatermő felületének mintegy 30 százaléka Bács-Kiskun vármegyében oszlik el. Ezzel szemben a térségben az összetermésből való részesedés nem éri el a 20 százalékot a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A vármegye kertészeteit valami körülmény akadályozza a saláta elvárható hozamának elérésében. Hajtatásban az úgynevezett kivágási százalék néhol alig éri el a 70–80 százalékot. Más gazdaságokban megközelítik a 100 százalékos arányt. A termesztőhelyeken a technológiai folyamatok összehasonlításakor derül ki, hogy a piacképes fejes saláta kihozatala döntően a palánták előkészítésétől függ. A kevesebb hozamot produkáló kertészetek többnyire vásárolják a szaporítóanyagot, a sikeresebbek azt is maguk termesztik.

– Évente 18–20 ezer salátát hajtatunk fóliaházban. Kezdetben vásároltuk a palántákat, de nem voltunk velük elégedettek. A rendszerint gyenge, megnyúlt növények kis részben elpusztultak, vagy csak gyengén, kis súlyban fejesedtek. Tisztában voltunk azzal, hogy a salátatermesztés teljesítménye színvonalasabb lehetne. Szaktanácsadónk, Kósa István agrármérnök egyértelműen a szaporítóanyagok minőségének javításában látta a fejlődést. Javaslatára egy nagy légterű fóliaházban berendezkedtünk a palánták termesztésére. A több mint 2000 légköbméteres fűtött termesztőtérben megfelelő körülményeket tudtunk teremteni a növények fejlődéséhez. A saláta magvait fekete falú, fordított állásba helyezett, tőzeggel töltött műanyag poharakba vetjük. Ez a technológia bevált, a termőhelyre kirakott poharakban gyökerezett növények levelei nem érintkeznek a talajjal, kisebb a mikrobiális fertőzés kockázata. Elértük a 98 százalékos kihozatalt – foglalta össze tapasztalataikat Bacsó Mária.

– A kicsi palántanevelőkhöz képest a nagy légterűekben szabályozhatóbb a hőmérséklet, a palánták kiültetés előtti edzése biztosítható. A tapasztalatok mindenütt azt mutatják, hogy a magas termesztőházakban lényegesen nagyobb arányban kapunk fejlett, egészséges palántákat. Mindez szakszerű, gondos többletmunkát követel a kertészektől. Ezért kényelemből sokan inkább vásárolják a palántákat, és nem költenek a korszerűsítésre. Annak ellenére sem, hogy a piacról szerzett palánták rendszerint nem olyan minőségűek, amilyeneket szeretnének gondozásba venni – mondta.

Természetesen a fejlett, egészséges palánták előállítása csak egy fontos feltétele a hatékonyságnak. A termesztés többi technológiai fázisainak helytelen alkalmazásával az egész salátaidény elrontható.

– A salátát speciális növénynek nevezzük, mert különösen érzékeny a termesztési hibákra. Fogalmazhatjuk úgy: fokozott figyelemmel kell kísérni igényeit, fejlődését. Ez a feltétel nem mindenütt teljesül. Sok kertész gondolja azt, hogy a növények élete pusztán termesztéstechnikai szinten is jól szabályozható. A sikerhez több kell, ilyen elengedhetetlen feltétel egyebek közt a termesztő felület állandó kultúrállapotban tartása, a talajélet kibontakozásának elősegítése, a tápanyag ellátásának módja, időzítése. Ismereteim szerint a termesztési folyamatok egészének ilyen részletes kezelése nemigen jellemző. Tehát a salátahozamok közötti különbségek hellyel-közzel a szakmai tudás meglétét vagy hiányát is jelzik – szögezte le Kósa István.