Magyar-olasz konferencia Lakiteleken: fontos a családok számára is előnyös gazdaság kialakítása

A Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány - Hungarikum Liget a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karával közösen magyar-olasz gazdasági konferenciát rendezett Lakiteleken, a népfőiskolán. 

Az esemény előadói olyan nemzetközileg elismert közgazdászok voltak, akik a két ország jelenlegi monetáris gazdasági rendszerét és aktuális fejleményeit ismertették. Olyan megoldásokat, módosításokat és új rendszerek ötleteit vetették fel, amelyek kedvezhetnek ezen államok gazdasági fejlődésének, egy jobban működő, a kormányok és a családok számára még előnyösebb gazdaság kialakításának céljából. 

A rendezvényen vállalkozók, közgazdászok, egyetemisták vettek részt, akiket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntött. Bemutatta az olasz és a magyar nyelvű közönségnek a népfőiskolát, amely a magyarság egyik szellemi műhelyének számít. A mai népfőiskola területén rendezték meg azt a Lakiteleki Találkozót, amely a hazai rendszerváltás történetének az első állomása volt, és ennek a történelmi tettnek a házigazdája szintén Lezsák Sándor volt. 

Gaál József, a vármegyei iparkamara elnöke részéről üdvözölte a hallgatóságot, és hangsúlyozta, hogy Kecskemét és térsége a hazai gazdaság egyik központja. A három legdinamikusabban fejlődő terület egyike a város és környéke. 

A leggazdagabb országok a legeladósodottabb államok is egyben

A BelleArti Kulturális Egyesület részéről Claudio Rosa üdvözölte a résztvevőket. Az előadások sorát Fabio Conditi olasz közgazdász nyitotta meg, aki Pénz, gazdaság és társadalom címmel világított rá a nemzetközi vagyoni egyenlőtlenségek anomáliájára. Hangsúlyozta, miszerint a világ legszegényebb 50 százaléka rendelkezik a világ javainak 1 százalékával. Érdekes, hogy a világ leggazdagabb 81 embere rendelkezik akkora vagyonnal, mint 3,8 milliárd ember a Földön. 

Megemlítette, hogy a leggazdagabb országok a legeladósodottabb államok is egyben. Beszélt az eladósodási folyamatokról, mint mondta, az állami adósságokat nem lehet szinte visszafizetni. Az államok kötvényeket bocsátanak ki, amelyek nagy részét bankok vásárolnak meg. Így pedig sok esetben az adott ország a bankoknak lesz elkötelezve, amely a szuverenitást sérti, illetve a gazdasági kibontakozást sem segíti. 

Olaszország fontos export célország 

Az előadók között volt Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, aki a magyar-olasz gazdasági kapcsolatokról adott áttekintést. Mint kiemelte, 2009 és 2022 között a hazai gazdaság exportja megduplázódott. Míg az ország a mérete alapján a világon a 103., addig az export szempontjából a 35. helyet foglalja el az országok sorában. Míg 2010-ben kétezer, addig tavaly már 12 ezer vállalkozás végzett export tevékenységet. Olaszország hazánk első öt export célországainak az egyike. Tavaly a két ország között 14 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom értéke. A nálunk külföldről beruházók között Olaszország a 9. helyen állt az évtized elején. Az említett térségből 745 cég 11 ezer magyar munkavállalót alkalmaz. Az olaszok szeretnek hazánkba jönni, a turisták számai alapján a 8. helyet foglalják el, szeptember végéig 900 ezer vendégéjszakát töltöttek hazánkban. 

Az állam kezelné a polgárok pénzét

Stefano Di Francesco az uniós gazdaság politikáról, az államadósságról, a bankszektorról tartott előadást. Mint mondta Olaszország pénzügyi bajba került a 2008-as válság során. Ezt próbálta kijavítani az EU pénzügyi tanácsai alapján. Megítélése szerint, egy olyan hazai gigantikus megtakarítási számlára lenne szükség, amelyben az állam kezelné a polgárok pénzét. Azt beforgatná beruházásokra, és amikor ki kell majd egyszer fizetnie, akkor a beruházások működéséből befolyt adók jelentenék nemcsak a tőkét, de a kamatokat is. Mindeközben fejlődne az ország, új munkahelyek születnének, és az állam nincs kiszolgáltatva a banki hitelező kénye kedvének. 

Felére esett idehaza a pénzromlás mértéke

Az olasz előadó után Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának az elnöke a hazai és a régiós infláció alakulásáról tartott egy ismertetőt. Az előadó Honnan jön és merre tart a magyar infláció című előadásában azt taglalta, hogy a környékbeli országok pénzromlásának az átlagához képest hol tart Magyarország? Lengyelország, Csehország, Románia és Szlovákia inflációs átlaga tavaly ősszel 14 százalék körül alakult, míg nálunk a hasonló szám 24 százalék volt. 

A Magyar Nemzeti Bank lépett a leggyorsabban azért, hogy az inflációt ellensúlyozza. Érdekes, hogy az intézmény 1240 bázisponttal emelte az alapkamatot az elmúlt időszakban, miközben a cseheknél ugyanez az érték 675, a lengyeleknél 665, a románoknál 575 bázis pont is elég volt ahhoz, hogy lelassítsák a negatív folyamatokat. Megjegyezte, hogy a lakosság leginkább a boltokban tapasztalta meg azt, hogy egyre kevesebbet ér a pénze. A régiós országokhoz képest 22,4 százalékkal volt nagyobb nálunk az élelmiszer-infláció, mint a szomszédainknál. Megemlítette, hogy a tavalyi szinthez képest egy év alatt felére esett idehaza a pénzromlás mértéke. Szólt arról is, hogy a lakosok az árfigyelő portál segítségével össze tudják hasonlítani az árakat, amely a kiskereskedelmi láncokat nagyobb versenyre ösztökéli. 

Az volt a cél, hogy könnyebb legyen gyermeket nevelni

A magyar közgazdászt Marco Cattano követte, aki szintén az államadósság tematikáját feszegette. Előadása után Zsigó Róbert országgyűlési képviselő, a Magyar-Olasz Baráti Csoport alelnöke beszélt a hazai családpolitikáról. A kormánynak 2010-ben az volt az elképzelése, hogy egyre könnyebben lehessen idehaza családot alapítani, és gyermekeket nevelni. A termékenységi ráta 2011-ben 1,23 százalék volt, addig ez 1,59 százalékra emelkedett az évtized végére. Aki babát vállal, az több pénzt kap, mint a szülés előtti időszakban. A politikus szerint ma öt vágyott gyermek közül négy megszületik a kormány intézkedéseinek köszönhetően (gyed extra, csok, családi adózás stb.). A kormány most azon dolgozik, hogy a gyerekek megszületését minél előrébb hozzák, így ugyanis jó eséllyel megszülethetik később a második vagy akár a harmadik kis testvér is. 

A magyar honatya után Antonio Gallani beszélt az euró bevezetésének olaszországi tapasztalatairól. A további előadók a hazai euró bevezetés lehetőségéről, a hazai költségvetési egyensúlyról és a növekedés dilemmáiról tartottak ismertetőket.