Szigeti Tamás: Meg kell teremteni a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit a paprikatermesztésben – galériával

A fórumon részt vett Bányai Gábor országgyűlési képviselő,a  Dél-Alföld gazdaságfejlesztési zónájának a kormánybiztosa, dr. Feldmann Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Detre Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese.

– Még ősszel nyilvánosságra hozzák a 2024. év végéig tervezett pályázati menetrendet, és hogy ennek keretében miként alakulnak azok a fiatal gazdákat és a gazdaságátadást érintő konstrukciók, amelyekre már most érdemes felkészülni.  Idén januárban hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, amely megoldási lehetőséget kínál a nemzedékváltásra. 2020-ban a gazdaságok irányítóinak 35 százaléka volt 65 éves vagy annál idősebb, ugyanakkor csupán 10 százaléka volt 40 évnél fiatalabb. Általánosan jellemző, hogy a gazdaságok vezetői nem tudják, hogy kire bízzák a jövőben vállalkozásukat, sok esetben a gazdálkodók gyermekei teljesen más pályát választottak magunknak. A törvény végre tisztáz néhány alapfogalmat, mint például ki lehet gazdaságátadó és ki az átvevő – hívta fel a figyelmet Feldmann Zsolt, aki hozzátette: fontos, hogy a gazdaságátadási szerződést közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.

– A gazdaságátadási szerződés négy fő szerződéstípus szabályait tartalmazhatja: adásvétel, életjáradék, ajándékozás, tartás. A pályázatok elbírálásánál előnyt jelent majd a korábban megszerzett szakmai gyakorlat, az átvételt menedzselő szaktanácsadóval történő együttműködés, magasabb hozzáadott értékű gazdálkodási tevékenység. A KAP stratégiai tervben szereplő legtöbb beavatkozás várhatóan egymásra épül, így aki gazdaságot tervez átvenni, számtalan más pályázaton is sikeresen indulhat. Várhatóan lesz pályázati lehetőség fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására is. Nagyon fontos, hogy a következő ciklusban a pályázatokon való induláshoz vegyenek igénybe szakértői segítséget a gazdálkodók, mert lényeges lesz a mezőgazdasági könyvelésben való jártasság, a szaktanácsadás és a hozzáértő projektmenedzser segítség – hangsúlyozta az államtitkár.

Ám ettől függetlenül mindenkinek arra kell törekedni, hogy a gazdaság méretétől függetlenül lehetőleg e nélkül is megálljon a saját lábán, mert nincs garancia arra, hogy ilyen mértékű támogatások a jövőben is lesznek.

Természetesen a támogatási igényt a kormány is látja, éppen ezért úgy döntöttek, hogy 300 milliárd forinttal megemeli az elkövetkező időszak agrártámogatásainak keretösszegét. Az elkövetkező években két programban lesznek mezőgazdasági támogatások. A 2023-2027-ig tartó Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv (KAP), illetve a 2023-2025-ig tartó Vidékfejlesztési Program (VP) keretében.

A szakemberek arra is rámutattak: a fenti dátumokból is látszik, hogy három olyan év várható, amikor a VP és a KAP párhuzamosan működik egymás mellett. 

– A kalocsai fűszerpaprika a város és a magyar agrárium hungarikuma, így meg kell teremteni a jövedelmezőbb gazdálkodás azon feltételeit, amelyek kedvet adnak a gazdálkodóknak és biztosítják a paprikatermesztéssel foglalkozók és családtagjaik jövőjét – mutatott rá Szigeti Tamás, a fórum szervezője.

Mások azt fogalmazták meg, hogy ugyan a termőterület csökkent, a hektárra vetített termésmennyiség évek óta nem változik. Hazánk ma fűszerpaprikából – elsősorban annak nagy kézimunkaerő igénye miatt – behozatalra szorul. Ugyanakkor az ágazat jelentős fejlesztési lehetőség előtt áll, így ezt, mint eddig, leghatékonyabban talán az öntözés területén, például az öntözési közösségek létrehozásával maximálisan ki kell használni. Mindeközben újabb, szárazságtűrőbb fajták kikísérletezésére és elterjesztésére is szükség lehet. A fejlesztések mellett az ágazat teljes vertikumában a szakképzés színvonalát is emelni szükséges, hogy megfelelően felkészült, anyagilag is megbecsült szakemberek álljanak a fiatalokat is vonzó és megtartó ágazat rendelkezésére – hangsúlyozták a szakemberek.