2023.02.15. 17:25
Nagy István: Az álmok megvalósításának időszaka következik a magyar agráriumban
Embert próbáló idők vannak a mezőgazdaságban, de a nehézségekben lássák meg a lehetőségeket. Lássak meg, hogy fejlesztéssel, beruházással, hogy lehet ezeket a nehézségeket kiküszöbölni – erről is szólt Nagy István agrárminiszter azon a kalocsai vidékfejlesztési fórumon, amit a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség szervezett.
Nagy István agrárminiszter és Szigeti Tamás, a Közép-Duna Menti kiemelt térség agrárbiztosa
Fotó: Tapodi Kálmán
A mostani időszak nem más, mint a huszonegyedik századi magyar mezőgazdaságnak a születése és tudjuk, hogy születés fájdalmakkal is jár. Aki nem képes megújulni, aki nem képes változtatni az lehet, hogy vesztese lesz ennek a folyamatnak. Mi azon dolgozunk, hogy minél kevesebben legyenek vesztesek. Most van a generációváltás időszaka is és a fiaink most döntik el, hogy akarnak-e apáik örökébe lépni. Azt remélem, hogy mindazok, akik a magyar mezőgazdaságban dolgoznak nem foglalkozásként tekintenek erre, hanem életformaként, élethivatásként – mondta Nagy István azon a keddi városházi összejövetelen, ahol egy pódiumbeszélgetés keretében kérdezte a minisztert Szigeti Tamás agrármérnök-közgazdász, a Közép-Duna Menti kiemelt térség agrárbiztosa.
A téma fontosságát jelezte az érdeklődők száma is, mert szűkösnek bizonyult a díszterem.
Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv határozza meg az ágazat jövőjét, így sorsdöntő lesz a 2027-ig tartó időszak a magyar gazdák számára is. A tét nagy, hiszen a tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 1340 millió euró közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető.
A jövőben változnak a területalapú támogatások szabályai, új támogatási jelennek meg és indul az agrár-ökológiai program.
A résztvevőket köszöntő Filvig Géza polgármester, Font Sándor a térség országgyűlési képviselője és Bányai Gábor, az Alföld fejlesztéséért felelős kormánybiztos is szóltak az elkövetkező időszak biztosította lehetőségekről és többi között az öntözés fontosságáról. – Azt nem engedhetjük meg, hogy a Duna mellett kiszáradjanak a földek – fogalmazott Bányai Gábor.
– A mezőgazdaság hatása alól senki sem tudja kivonni magát – vélekedett Font Sándor, aki arról is szólt, hogy technikai forradalom eljutott a mezőgazdaságba, aminek előnyeit ki kell használni.
– Generációt váltunk, versenyképességet javítunk, fenntarthatóbbá tesszük a magyar mezőgazdaságot. Megerősítjük a vidéket, helyi gazdaságokat növelünk, és mindezek azt jelentik, hogy a magyar mezőgazdaságból élőknek jövedelemviszonyai fognak gyökeresen megváltozni – erről már Nagy István beszélt, aki arról is beszámolt, hogy milyen nehézségek árán születtek meg a közös európai agrárpolitika hét évre szóló egyezségei. Mint elhangzott:
nagyon komoly vállalásoknak kell megfelelni, hiszen 40 százalékkal kevesebb műtrágyát, 40 százalékkal kevesebb növényvédőszert lehet majd felhasználni és parlagoltatás és vetésváltások jelentősége is megnő.
– Szélmalomharcként küzdöttünk Brüsszelben, de közben a magyar kormány is dolgozott és hozott egy történelmi jelentőségű döntést. A vidékfejlesztési forrásainknak a nemzeti társfinanszírozását a maximális szintre, azaz 80 százalékra emelte fel a kormány – hangsúlyozta Nagy István, aki szerint ezekkel a forrásokkal az álmok megvalósításának, a lehetőségeknek az időszaka következik a magyar agráriumban. Mint elhangzott: a cél a ciklus végére, hogy járási szinten is készen legyenek a tároló- és hűtőkapacitások, fejlődjön a feldolgozóipar; épüljenek konzervüzemek, feldolgozók, vágóhidak.
Az agrárminiszter szólt a zöldítésekről is hiszen ez a KAP egyik legfontosabb elvárása, valamint a felszín alatti vizek védelméről. Mint mondta: hazánkban a felszín feletti vizek újravezetési lehetőségeit kell megteremteni, aminek egyik eleme a meglévő csatornák rendbetétele. – Magyarországon öntözés nélkül nincs biztonságos mezőgazdasági termelés – jelentette ki Nagy István, aki megjegyezte: hazánkban jelenleg a termőterületek elenyésző százalékán öntöznek, a cél a 400 ezer öntözött hektár elérése.
A KAP Stratégiai Terv keretében 5377 milliárd forint érkezik a magyar agrárium finanszírozására 2027-ig. A terv középpontjában a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések és a generációváltás ösztönzése áll.
Ukrán gabona árasztotta el az uniót
A fórumon is téma volt az Európai Unióba özönlő, ellenőrizetlen vegyszerekkel kezelt ukrán gabona, aminek „szolidaritási folyosót” biztosított az EU, melynek keleti államaiban szinte megteltek a magtárak. A becslések szerint eddig 44 millió tonna gabona érkezett Ukrajnából, amit nem szállítottak tovább, hanem betároltak. „Nem kalkuláltunk az emberi gyarlósággal, azaz a kapzsisággal” – mondta a helyzetről Nagy István, aki hozzátette: idehaza a lehető legszigorúbb ellenőrzéseket hajtják végre a gabonakereskedőknél, és alapos élelmiszerbiztonsági vizsgálatokat végeznek a beérkezett szállítmányoknál.
