Számvetés Szent Márton napján: az újborok jó minőségűek lesznek - galériával

Pénteken tizenharmadik alkalommal rendezték meg Soltvadkerten a Márton-napi újborünnepet, amelyen szakmai előadások után a résztvevő szőlészek és borászok megkóstolták a pincészetek újborait, ebédre pedig stílusosan ludas kását fogyasztottak libacombbal.

A Kunsági borvidék a maga közel 20 ezer hektáros szőlőterületével a legnagyobb borvidék Magyarországon. A hazai bortermelés közel negyven százaléka innen származik. Az utóbbi években az egyre népszerűbb hazai szőlőfajtákból készült hűtött erjesztéses technológiával készült borok egyre keresettebbek.

Temerini Ferenc polgármester köszöntötte a városi sportcsarnokban összegyűlt meghívottakat és az érdeklődőket. Őt követte Font Sándor országgyűlési képviselő, aki maga is soltvadkerti szőlőtermesztő. A Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke elmondta, hogy évtizedek óta probléma a szőlő felvásárlási ára, a helyzetet súlyosbítják a válság miatt megnövekedett árak is. Meglátása szerint a Kunsági borvidék az aszály ellenére is jobban teljesített az idén, mint a legtöbb hazai borvidék, Tokajban például voltak olyan parcellatulajdonosok, akik az alacsony árak miatt a tőkén hagyták a termést. Megjegyezte, hogy az agrár-környezetgazdálkodási és a földalapú kifizetések hektáronként több száz ezer forintot jelentenek, amelyek a termelők gondjait enyhítik.

Frittmann János, soltvadkerti hegyközségi elnök is üdvözölte a borünnep résztvevőit. A Kunsági borvidék elnöke hangsúlyozta, hogy a szőlészeknek a gazdaságos termelésre kell törekedniük. Ez azt jelenti, hogy több mint 100 mázsa/hektár termést kell elérniük. Az aszály ellenére is elmondható, hogy a borvidéken jobb a helyzet, mint máshol, a friss borok pedig már most láthatóak, hogy jó minőségűek. Megemlítette, hogy meg kell oldani a térség vízellátását, mert ha a szőlőt már nem lehet megtermelni a víz hiányában, akkor semmilyen növény nem fog megélni a térségben.

A köszöntők után dr. Feldmann Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár tartott előadást a jelenlegi borhelyzetről. Mint mondta, az aszály miatt az idén kevesebb bort, 2,8 millió hektót készítenek a hazai pincészetek. Tavaly ez a szám 3,1 millió hektó volt. Sajnos a nehéz gazdasági helyzet miatt az agrárszektor kibocsátása kisebb lesz. A vágóhidak nyolc százalékkal kevesebb sertés-, kilenc százalékkal kevesebb marha-, és 13 százalékkal kevesebb baromfivágásról számoltak be. Az aszály miatt 21 százalékkal kevesebb búza, tíz százalékkal kisebb mennyiségű árpa, 38 százalékkal kevesebb repce, 38 százalékkal kevesebb napraforgó és egyéb haszonnövény termett. Előadásában a politikus szólt azokról a beruházási lehetőségekről, amelyek segítik a szőlész-borász szektor fejlődését. Megemlítette, hogy az Európai Unióban  idén 161 millió hektó bor készül el, amely nyolcmillióval kevesebb az ötéves átlagnál.

A kormány tagja után Az aszály káros hatásainak kompenzálási lehetőségei a szőlőtermesztésben címmel dr. Németh Krisztina, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főmunkatársa tartott előadást. A kutatót a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója, Nyitrainé dr. Sárdy Diána egyetemi docens követte az előadásával, aki borászati szempontból értékelte az idei évet. Mint mondta, több borvidék újborát is megkóstolta, és úgy hiszi, jó évjárat lesz az idei. Igaz, most a borászok szakmai tudására nagyobb szükség lehet, mint egy átlagosan jó évben. Végül dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a hazai és az európai borpiaci helyzetről tartott ismertetőt.