Jelentősen drágább lett a száraztészta

Ha nincs ideje az embernek arra, hogy ebédet készítsen, akkor előkap a spájzból egy spagettitészta-csomagot, felfőzi, majd sajtot reszel rá és kész az étel. A száraztészta népélelmezési cikk, az ára a Központi Statisztikai Hivatal szerint egy év alatt 60,2 százalékkal emelkedett átlagosan. Vajon mi áll ennek a változásnak a hátterében? Erről érdeklődtünk Juhász Zsoltnál, az Izsáki Házitészta Kft. ügyvezetőjénél.

Mint ismert, az izsáki vállalkozás jelentős beszállítója több kiskereskedelmi láncnak, piacvezető családi vállalkozás. A válság előtt úgy tíz év alatt 65 forintról 95 forintra emelkedett a liszt ára, amely tovább drágul. Ezt a fogyasztó szinte alig vette észre az árak alakulása során – fogalmazott Juhász Zsolt. A tésztakészítés egyik alapanyaga, a tojás ára sem változott sokáig drasztikusan. A 2022-es évben azonban jelentős változás történt. De emellett nagyon sok olyan tevékenység költsége is megváltozott, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a vásárló leemelhesse a polcról például a lúdgége vagy akár a fodros nagykocka terméket.

– Olyan szintre lépett a költségek növekedéséből fakadó áremelkedés, amely ma már ezen a piacon értékesítési lassulást jelent  – mondta. Azaz a vásárlók kevesebbet költenek erre az alapvető népélelmezési cikkre, de még nem értünk a folyamat végére – hangsúlyozta az igazgató. Majd hozzátette: az energetikai áremelkedés még ezután fejti ki a hatását. Az tapasztalható, hogy a beszállítók áremelési igényeket jelentettek be a nyári szabadságról visszatérve. Most kapják meg az új energiaszámlákat a partnerek is, beleértve a kartongyártókat vagy akár a fóliakészítőket is. Ám ezek a változások kitermelhetetlenek.

Kiváltják a száraztészta-szárító gázkazánokat elektromos kazánokra, hogy így is spóroljanak. A vállalkozás a fejlesztésekkel előre menekül, és a tartalékokat használja fel, de az áram árának emelkedését nem tudják jelentősen ellensúlyozni.

Juhász Zsolt elmondta, egy-két napra lehetséges a jelenlegi helyzetben előre tervezni. 

A problémát az is nehezíti, hogy a napelemes projektet állami támogatással építették meg, azonban a mai napig nem kapta meg a cég a támogató okiratban megjelölt összeget, pedig megvalósult és már működik a termelésben. Mint fogalmazott, egyet nem tehet meg a gyár: nem termelhet veszteséget, mert a társaság jövője kérdőjeleződik meg, illetve hosszú távon hetvennégy ember munkahelye. Emellett azoknak a tevékenysége is megnehezül, akik a cég beszállítói, illetve akik kiszállítják a termékeket. Becslése szerint legalább 200–250 ember egzisztenciája forog kockán, ha a tornyosuló nehézségeken nem képesek úrrá lenni. Igaz, ez a probléma nem lokális jellegű, hanem országos megoldásokra vár.

Juhász Zsolt hozzátette: a cég nemcsak hazai piacvezető vállalkozás, hanem emellett 17 országba exportálja a termékeket. Ennek megtartása stratégiai jelentőségű kérdés. Ha a megemelkedett költségek miatt a külföldi bolti láncokból ugyanis kilistázódna a cég, akkor oda nagyon nehéz visszatérni.

– Vidéki emberként nem attól tartok, hogy nem lesz élelmiszerünk, hanem attól félek, hogy az az élelmiszeripari lánc, amelynek a gyár a szerves része, szétszakad. Ez sok ember megélhetését veszélyezteti és a bevételek akár le is nullázódhatnak – mondta végül Juhász Zsolt ügyvezető.