Bővül a földalapú támogatások köre a következő esztendőtől

A mezőket, szántókat védő erdősávok, a mezsgyék, a vízfolyások parti sávjai, a vizenyős lapályok vagy a szikesek a mezőgazdasági üzemméretekhez viszonyítva kicsik, de a környezeti, klímavédelmi és biológiai sokféleség, a kedvező talajvíz-háztartás fenntartása szempontjából értékesek lehetnek. Ezekre a területekre eddig nem kaptak földalapú támogatást a gazdálkodók. Ez jövőre megváltozik, az EU új Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásának keretében az Agrárminisztérium az ökológiai „foltok” fenntartásához is elérhetővé teszi a központi forrásokat.

Az új rendelkezéssel a törvényhozók szándéka az, hogy az alapszintű területalapú jövedelem-támogatás kiszélesítése ösztönözze a gazdálkodókat a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó ökoszisztémák fenntartására. A természetes állapotban tartott területek hatékonyan járulhatnak hozzá a mezőgazdasági területek talajállapotának, mikroklímájának, vízháztartásának javításához, valamint a művelt területekhez kapcsolódó növényi, állati élőhelyek gyarapodásához. A termesztők ezután vélhetően nem törekednek a termőterületek olykor ésszerűtlen növelésére a nem termelő, de más szempontból szintén hasznos területek rovására.

A szaktárcánál összesen 100 ezer hektárra becsülik az újabban támogatandó területeket. Bács-Kiskun megyében a szántókhoz viszonyítva, körülbelül 8-10 ezer hektár. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk szántóterülete valamivel meghaladja a négymillió hektárt. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a szántók összméretéhez viszonyított arányuk kicsi, de jelentőségüket a gazdálkodók helyenként nagyra becsülik. Egyebek közt a vadgazdálkodásban is méltányolják az erdősávok, berkek életben hagyását, telepítését. A múlt század 60-as éveitől számolva, a termelőszövetkezeti táblásítások tönkre tették a szárnyas vadak, a fácán, különösen pedig a fogoly élőhelyeit. Az utóbbi madarat egyebek közt Kiskunság több táján a vadásztársaságok telepítették be később.

– A közvetlen hasznosságot figyelembe véve, a Duna–Tisza közén például a mezővédő erdősávok lehetnek hasznosak. Egyrészt az apróvadak szaporodása szempontjából, valamint megvédik a növényi kultúrákat az időjárás viszontagságaitól. Különösen tavasszal az erős szeleket fékezik. Ahol ilyen sávokat meghagytak a hajdani erdőkből, vagy telepítették azokat, takarásukban kevésbé károsítja a kelő növényeket a homokverés. A támogatás kiterjesztése jól jön a gazdáknak, de valószínűleg nemigen fordítanak pénzt, energiát a sávok bővítésére. A nagy mezőgazdasági táblák erdősávokkal való felosztása hosszabb távú program lehetne, szintén központi támogatással – mondta el véleményét Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör alelnöke.