Kifizetődőbb lehet, ha erdőre váltanak a Bács-Kiskun megyei gazdák

A megye termesztésbe vont földjeinek körülbelül fele nem éri el a 12 aranykorona értéket. Azon belül szórványosan, de összességében jelentős méretűek a kifejezetten gyenge adottságúnak nyilvánított szántók. Ezeket a földeket többnyire rozs, tritikálé, köles, vagyis a kevésbé értékes gabonafélék termesztésébe fogják. Egyre kevesebb haszonnal. A gyakori aszályok, utóbb pedig a termesztési költségek megemelkedése miatt a földtulajdonosok kivonni akarják a szántóföldi művelésből a ráfizetéssel művelhető földjeiket.

A váltás egyetlen ésszerű módja az erdőtelepítés. Központi támogatás igényelhető hozzá, évek múltán pedig a megerősödött erdősítések rendszeres jövedelemhez juttathatják a földtulajdonosokat. Kiss Richárd János erdőmérnök, a nagykőrösi Agácafa Erdészeti Kft. ügyvezetője szerint a támogatások jelenlegi ciklusában különösen nagy az érdeklődés az erdőtelepítések iránt.

– Tavaly 150 hektár erdőt telepítettünk Dél-Pest megyében és Kecskemét környékén. Idén pedig kapacitásunkat majdnem kimerítették a megrendelések.

Mi, erdészek elmondjuk a gazdáknak: ahol a kukorica gazdaságosan termeszthető, a világért se erdősítsenek, mert újabb váltás nem lehetséges, azon a földön örökre marad az erdő. 

Az említett térségekben a becslések szerint a szántóknak körülbelül 20–30 százaléka gazdaságtalanul művelhető. Az ilyen földeket tulajdonosaik érthetően igyekeznek kivonni a szántóművelésből. Ebbéli szándékuk teljesülését jelenleg egy előnyös támogatási rendszer segíti, az abból nyerhető központi forrásra idén december 31-ig pályázhatnak a gazdák. Az érdeklődést jelentősen serkentette az is, hogy 2017 óta magasabb egységárakon számolják el a telepítés, művelés költségeit. Az első költségek hektáronként körülbelül 600–800 ezer forinttal terhelik ugyan a gazdaságokat, de az erdőtelepítés megvalósítását követő 12 támogatási évben fafajtól függően összesen három-négymillió forint juthat a földtulajdonosokhoz – vázolta a telepítés körülményeit Kiss Richárd János.

Akik az erdőben látják silány földjeik hasznosításának jobb módját, a magánerdészetek segítségével tudják elérni céljukat. Közreműködnek a sikeres pályázás bonyolításában, a telepítések szakmai tervezésében, kivitelezésében. A szakértés nélkülözhetetlen, mert az aszályt semlegesíteni kell: 70–80 centis mélyszántással és más agrotechnikai műveletekkel lényegesen javítható a talajok vízháztartása.

–  Alapvetően az a feladatunk, hogy vizsgálatokkal meghatározzuk a konkrét talajokra alkalmas fafajokat. Magas vízigénye miatt a nemes nyár visszaszorul, meszes talajokra a szürke nyár telepíthető, máshol az akác alkalmas. E tekintetben a megyehatár természetes választóvonal. 

Nagykőrös térségében többnyire az akác alkalmasabb, Kecskeméttől délre, a futóhomokra zömmel szürke nyárt, fekete fenyőt ültetnek. 

Fafajoktól függően a kitermeléskor ipari fa vagy tűzifa nyerhető – magyarázta a szakember.

Az erdészetek segítséget adhatnak a jó minőségű csemeteállomány beszerzéséhez is. Az Agácafa Erdészeti Kft. a szaporítóanyag zömét a partnergazdaságoknak termeszti, csak a felesleget adják el bel- és külföldön.

– Vállalkozásunkban, amelyet bátyámmal, Kiss Rezső Lászlóval 8 éve alapítottunk, a kezdetektől arra törekedtünk, hogy minden feltételt biztosítsunk szakirányított gazdálkodóink sikeréhez. Évente másfél millió facsemetét állítunk elő az Alföldön ültethető fafajokból, szürke-, nemesnyárból, akácból, továbbá szil, kőris, vadalma, vadkörte, sajmeggy, kecskerágó és kökény is szerepel a választékban. Fontos az, hogy széles legyen ez a paletta, hiszen a talajok meglehetősen változatosak, a gyakran kényszerű erdősítéseket nem akadályozhatja csemetehiány – tette hozzá a szakember.

Bács-Kiskunban viszonylag kevés erdő van

Bács-Kiskun megyében jelenleg 186 ezer hektár, döntően gazdasági hasznosítású erdőt művelnek. Az erdősültség a megyében 20,8 százalékos, ez a megyék összehasonlításában alacsony szint. A megye területfejlesztési koncepciójában is szerepel az erdők bővítése, főleg a homokhátsági tájakon. A megyei önkormányzat adatai szerint az erdőtelepítések üteme évente átlagosan ezer hektár körüli.