A szárnyasoknak és a ruháknak állt a vásár Nagykőrösön

A városban mindegyik havi vásár üzen valamit a vásárlóknak, a gazdaságnak. Vasárnap úgy tűnt, leáldozik a sertéstartók napja. Egyre kevesebb malacot árulnak, hízóból pedig már semennyit. Bálint Ferenc a takarmányok drágulásával magyarázta a jelenséget. 

– A hízókat jelenleg élősúly kilogrammonként 600–700 forint között tudjuk értékesíteni. Többet kapunk, mint mondjuk, egy éve, ám ezzel szemben a szemestakarmányok ára tonnánként számolva már 13–15 ezer forint között áll. A kiadás és a bevétel olyan közel került egymáshoz, hogy a családi gazdaságokban a sertéstartás már-már ráfizetéses lett. Ezért sokan, főleg az idősebbek abbahagyják a tenyésztést és próbálnak a meglévő állományon túladni. Nem megy könnyen a vásár, hiszen alig-alig kel a sertés – mondta a tiszakécskei tenyésztő. 

S valóban. A kora tavaszi vásárhoz képest 10–20 százalékot csökkent a választásiak ára, némely gazda annál is többet engedett, ha mondjuk 4–5 malacot vettek tőle. Az árengedmény lendített valamicskét a sertéspiacon. 

Hasonlóan kicsi a szarvasmarhák forgalma is. Utóbb talán két tucat borjat hajtottak fel a gazdák. Az értékesítések immár alig-alig a vásárokban zajlanak, inkább közvetlenül gazdaságból, különböző hirdetési csatornák segítségével cserélnek gazdát az állatok. 

– A magas takarmányárak a szarvasmarha-ágazatban is súlyos gondot okoznak. 

Nagyjából azok a tenyésztők maradnak pénzüknél, akiknek takarmánytermesztő háttér áll rendelkezésükre. Ez még nem jelenti azt, hogy továbbra is foglalkoznak a tenyésztéssel, hiszen ha az élőállat-felvásárlási árakhoz képest tartósan magasak maradnak a takarmányárak, akkor lehetséges, hogy jobban járnak, ha a tenyésztés helyett inkább a szemeseket, szálasokat viszik piacra – hallottuk Majsai Sándor kecskeméti őstermelőtől. 

A lóvásártér, leszámítva néhány lószerszámos iparost, már évek óta üres. A lovak állat-egészségügyi útlevéllel hajthatók fel, ám a szakhatósági engedélyek, állatorvosi vizsgálatok legalább 60 ezer forintot kitevő költségét a lótartók többsége nem hajlandó megfizetni. Ezért inkább közvetlenül az istállóból adják el jószágaikat. 

A vasárnapi sokadalom is megerősítette a korábbi tapasztalatokat: egyre nagyobb a kisállat-felhozatal, zömmel szárnyasokkal, nyulakkal. Az utóbbi jószágokat a sertésekhez, juhokhoz képest viszonylag könnyebb eltartani a kisebb családi portákon is. Az élelmesebbek töreked­nek a dráguló hús­ipari termékeket kiváltani: tojás, rántott csirke, tyúkleves jut olcsóbban az asztalukra saját tenyésztésből. 

Az iparcikkek felhozatala jellemzően bőséges Nagykőrösön. A László-napi sokadalomban is főleg a nyári ruhafélék, kertészeti, háztartási cikkek között válogathatott a helypénzszedők által becsült csaknem tízezer látogató.