Mezőgazdaság

2021.12.18. 06:50

A szupercellák ellen még nincs megfelelő védelem Bács-Kiskun megyében

A szélsőséges nyári viharok elleni leghatásosabb fegyver a jégkármérséklő rendszer. Erről tanúskodnak azok az adatok, amelyeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tett közzé.

Barta Zsolt

Bács-Kiskun megyében 87 generátor működik tavasztól őszig. Fotó: Illusztráció: MW-archív Fincza Zsuzsa FZS Zalai Hírlap

Fotós: Fincza Zsuzsa

Bács-Kiskun megyében 87 generátor működik tavasztól őszig. Fotó: Illusztráció: MW-archív Fincza Zsuzsa FZS Zalai Hírlap

Fotós: Fincza Zsuzsa

Az idén a gazdák 39 ezer hektárra jelentettek jégkárt hazánkban, míg az országos jégkármérséklő rendszer működése előtti évben ez 72 ezer hektár volt. Erről korábban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke tartott tájékoztatót. 

Bács-Kiskunban 87 generátor működik tavasztól őszig a zivatarok, viharok idején. Ezek közül 65 manuális, 22 pedig automata szerkezet. A megyében felállított gépek az idén 18 390 órán át működtek április 15. és szeptember 30. között. Mintegy 50 napon kapcsolták be a működtetők – akik többnyire helyi gazdák – a jégelhárító berendezéseket. A legtöbb esetben a Tiszakécskei járásban kellett beindítani a védelmet. Itt ugyanis 47 nap során üzemeltek a helyi jégkármérséklő gépek. 

A megyei agrárkamara tájékoztatása szerint a legnagyobb viharok a megyében június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án voltak. Azt fontos megjegyezni, hogy a védelmi rendszer a szupercellák ellen szinte tehetetlen. Kecelen június végén mintegy 13 kilométer hosszon és 3 kilométernyi szélességben csapott le egy szuper vihar késő este. Ezt ugyan megelőzte egy kisebb vihar, amely ellen a helyi és a környékbeli védelmi rendszer sikerrel vette fel a küzdelmet. A második ellen azonban esélye sem volt, hiába működött maximális erőbedobással a kármérséklő rendszer. A becslések szerint csaknem másfél milliárd forint, vagy annál is nagyobb kárt okozott ez a helyi termelőknek. Volt olyan termelő, aki a vihar előtt fejezte be például a meggyesében a munkát, a szüretet pedig a következő héten kívánta megkezdeni. A fái alatt a lehullott gyümölcstől vöröslött a föld. A kukoricát is megtépázta olyannyira, hogy legfeljebb kiszántani volt érdemes. A szőlőkben úgy elverte a jég a termést, hogy volt olyan terület, ahonnét csak néhány vödörrel lehetett betakarítani a termést. Erre mondta az egyik gazda, hogy egy szupercella hatása olyan, mint egy atomrobbanás: az ellen az óvóhely sem véd meg. Esetünkben a jégvédelmi rendszerre gondolhatott. 

Az országra kiterjedő védelmi rendszer költségeit az Agrárminisztérium mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatja a kárenyhítési alapból. Ezt már Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára nyilatkozta korábban. Megjegyezte, hogy a jégkárelhárítás mellett a kockázatkezelésnek több pillére is van, ilyen az agrárkárenyhítési rendszer, amelynek részeként például 2020-ban 8743 termelő 18,6 milliárd forint kárenyhítési juttatásban részesült. További pillér a termelői öngondoskodás előmozdítása, valamint a krízisbiztosítás. A klímaváltozás által leginkább sújtott gazdasági terület a mezőgazdaság, amely elsődleges forrása a lakosság biztonságos és minőségi élelmiszer-ellátásának – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy ezért is kell előtérbe helyezni a kapcsolódó kockázatok megelőzését és kezelését, amelyre a kormány is kiemelt figyelmet fordít.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!