Jelentősen megnőtt a közösségi gazdaságok iránti érdeklődés

A közösségi gazdaság a termelőnek és a fogyasztónak is biztonságot ad. A lényege, hogy a vásárló egy szezonra elköteleződik a kiválasztott termelő mellett, aki a gazdaságában megtermelt mennyiséget osztja szét a közösség tagjai között. A kunszállási Héjjas Szilvia és családja kilenc éve működteti a Birs közösséget, melynek jelenleg negyven tagja van. Vagyis Szilviáék negyven családot látnak el egész évben friss biozöldségekkel és -gyümölcsökkel. A világjárvány első hulláma idején, amikor a piacok is bezártak, hirtelen megugrott az érdeklődők száma és jelenleg is várólista van – tudtuk meg a kunszállási kertésztől. Héjjas Szilvia elmondta, azért is szereti a közösségi gazdálkodást, mert állandó vevői vannak, ami sokkal nagyobb biztonságot nyújt, mint a hagyományos piacozás. Hozzátette, a világjárvány okán folyamatosan érkeznek az újabb érdeklődők, de nem tudnak már több igényt kielégíteni. Így is az egész család kiveszi a részét a munkából.

Szilviának két nagyfia van, akik most, az online oktatás idején még többet tudnak segíteni a kertészetben. Szívesen bővítenék gazdaságukat, de sajnos nem találnak megbízható munkaerőt – vázolta a helyzetet Héjjas Szilvia, aki azt is elmondta, ezért

a biztonságért azonban sokkal többfajta növényt kell termeszteni, mintha a piacra járna.

Így közel hatvanféle növényt termesztenek kunszállási gazdaságukban. Most éppen a retek szezonja van. De termelnek sárgarépát, többfajta paprikát, paradicsomot, karalábét, káposztát, számtalan salátafélét, spenótot, kaprot, gyümölcsöket. Mindent, ami egy konyhára kell. Sőt annál többet, mert igyekeznek minél szélesebb palettát kínálni, és szeretnek kísérletezni is. Így van például mángold, mizuna (sárkányfogó saláta) és pakcsoj (kínai fehér káposzta) is. Ezek termesztése azért is előnyös, mert a fóliában a téli hidegeket is bírják, így a téli csomagokba is tudnak friss salátát tenni – részletezte Szilvia. Mint mondta, úgy kell előre megtervezni az évet, hogy harminchat alkalommal szállítanak. A csomagokat megbeszélt időpontban és helyen vehetik át a megrendelő családok. Főszezonban hetente (egy-egy kihagyással), januárban, februárban és márciusban pedig kéthetente van szállítás. Ilyenkor főként olyan zöldségeket raknak a csomagba, amelyeket könnyebb eltárolni, mint a répát, a krumplit vagy céklát. Ezt egészítik ki az előbb említett salátafélékkel.

Héjjas Szilviától azt is megtudtuk, hogy bár nagy az igény a közösségi gazdaságok iránt, még mindig kevés termelő mer belevágni. Pedig a világjárvány rámutatott arra, hogy rugalmasnak, alkalmazkodóképesnek kell lenni a fennmaradáshoz – hangsúlyozta a kunszállási kertész, aki azért is vágott bele a közösségi gazdaság elindításába, mert az előre megkötött szerződések garantálják a megélhetésüket. Persze ez nagy felelősséggel is jár, hiszen az időjárásnak, kártevőknek kitett biogazdaságban gyakran előfordul, hogy valami elfagy vagy tönkremegy. Nem mellesleg a vegyszermentes gazdálkodás sokkal több munkát, gondoskodást igényel.

A közösségi gazdálkodás sokkal többről szól, mint a termelés, itt a kapcsolattartás is nagy hangsúlyt kap. Szilvia pedig épp ezt szereti benne a legjobban. Mint mondta, azokkal az emberekkel, akiknek már évek óta szállít, szinte baráti a kapcsolata. Sokan a kezdetektől kitartanak mellette és ez a hűség minden nehézségért kárpótolja.

Segítik a tudatos vásárlást

A Tudatos Vásárlók Egyesülete idén is összeállított egy listát, amely megmutatja, melyik gazdaságokhoz lehet csatlakozni. Ebben az évben ráadásul egy térkép segíti a vásárlókhoz legközelebb található gazdaság, illetve átvevőpont kiválasztását. Az egyesület 20 közösségi gazdaságot fog össze, segítik és népszerűsítik a munkájukat, így 1200 családi asztalra kerül minden évben környezetkímélő, helyi és biztonságos élelmiszer. A közösségi gazdaságok a gyakorlatba ültetik át a fenntartható élelmiszer-fogyasztás alapelveit. Mivel környezetkímélő technológiát alkalmaznak, a fogyasztók jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszerhez jutnak. A helyi élelmiszer-ellátó rendszerek egyúttal támogatják a helyi kisközösségek kialakulását, erősítik a kis gazdaságokat, és segítik a vidéki térség fennmaradását.