Több csemegeszőlő termett idén Bács-Kiskun megyében

A csemegeszőlővel meglehetősen mostohán bánik a hazai kertészet. A szőlőfélékben valamikor gazdag homokhátsági termőtájakon is elenyésző méretre zsugorodott a területe.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatása szerint országosan 2500 hektáron termesztenek csemegeszőlőt. Ebben a méretben benne foglaltatnak a kettős hasznosítású fajták is, mint például a Zala gyöngye, a bianca vagy a pölöskei muskotály. A kifejezetten csemegefajták termőterülete alig haladja meg a száz hektárt. Bács-Kiskun megyében az évi négyezer tonnára becsült csemegeszőlő-­össztermésen belül szintén kevés található a valódi csemegefajtákból. Azokat is zömmel a néhány száz négyzetméteres kiskerti parcellákon termesztik.

Ilyen feltételek ismeretében mondani sem kell, hogy a hazai termény kevés a belföldi ellátáshoz, miközben a fogyasztás nő. Ebből következően jelentősre duzzadt az import, elsősorban a mediterráneum országaiból. Az éves behozatal ötezer-hétezer tonna között mozog az agrárkutatási adatok szerint.

A mezőgazdasági szakemberek okkal hangoztatják: érdemes volna a hazai termesztést fejleszteni, bővíteni, s az értékesítést együttműködve oldanák meg a gazdák.

Ez utóbbi feltétel meglétével volna esélyük arra, hogy egységes, bőséges árualappal kiszorítsák a külföldi terményt. Adottak hozzá a genetikai feltételek. Kitűnő, külhoni és több hazai nemesítéseket ismerünk a köztermesztésben. Például a chasselas (saszla) piros és fehér változatait, az arkadia, a Pannónia kincse és az éva fajtákat. A piros szeműek közül a nagy fürtű guzal kara és a Moldova emelhető ki, de a klasszikusnak számító Itália és a cardinal fajták is beváltak nálunk. Ezek mellett a mag nélküli fajták iránt is nő újabban a kereslet.

A ráfordítások és értékesítési árak összefüggésében elmondható: az utóbbi évtizedben jövedelmező volt a csemegeszőlő. Idén kiváltképp elégedettek a termesztők.

– Az időjárás alakulása kedvező volt a csemegeszőlőre nézve. A hozamok magasabbak a sokéves átlagnál, a fürtök minősége kiváló, viszonylag kevés növényvédő szert használtunk, ugyanakkor kevesebb pénz- és munkaerő-befektetéssel a tavalyi évhez képest körülbelül húsz százalékkal magasabb áron tudtuk értékesíteni – sorolta tapasztalatait Marsa László nagykőrösi őstermelő.

A hazai termesztés sikerességét illetően nem lehetnek kétségeink, még akkor sem, ha számolunk az erős konkurenciával. A dél-európai termesztők a fajlagos hozamok tekintetében ugyan lekörözik a magyarországi gazdaságokat, egységnyi területről jóval többet tudnak szüretelni. Nálunk a minőségben mutatkozik előnyünk az importtal szemben. Miként más terményeknél, a csemegeszőlő esetében is igaz: ízletesebbek, mint a színt, érettséget befolyásoló anyagokkal gyakran manipulált külföldiek.