Hat és fél milliárd forintos hitelt vesz fel idén Kecskemét

A múlt heti ülésen a kecskeméti közgyűlés elé került előterjesztés 34 beruházást sorol fel, amelyek finanszírozását hitelből biztosítaná az önkormányzat. A legtöbb projekt uniós támogatásban is részesül, de önerőt a városnak is hozzá kell adnia. A legnagyobb tételek között szerepel a Károly Róbert körút második ütemére 750 millió forint, a Rudolf laktanyában az új család- és gyermekvédelmi központ építésére 390 millió, a városháza felújítására 313 millió, a Margaréta Otthon energetikai korszerűsítésére 311 millió, munkásszállás kialakítására 298 millió forint.

Vannak olyan beruházások is, amelyeket az önkormányzat saját forrásból vagy taós pénzek bevonásával valósít meg. A Bányai Júlia Gimnázium sportcsarnokának építésére 85 millió forintot, a Katona József Gimnázium új tornatermére 114 milliót, a hetényi Platán idősotthon átköltöztetésére 124 milliót, a kórházi körforgalom építésére 220 millió forintot biztosít a város.

Az előterjesztés szerint először 2,36 milliárd forintra kért ajánlatot az önkormányzat az OTP-től, aztán a kötelező érvényű ajánlatkérést – amely már 6,5 milliárdról szólt – az OTP mellett az MKB-nak és a Takarékbanknak is elküldték.

A testületi ülésen Szőkéné Kopping Rita, az ellenzéki Szövetség a Hírös Váro­sért Egyesület képviselője érdeklődött: tavaly is vett fel a város hitelt, annak a keretét nem lehetett volna kibővíteni? Szemereyné Pataki Klaudia polgármester válaszában elmondta: 2019-ben egy olyan hitelt vett igénybe a város, amit az éven belüli kiadások finanszírozására lehetett használni, a mostani teljesen más típusú.

Király József szerint jó lenne tudni, hogy a város milyen bevételekből fizeti majd a hitel törlesztőrészleteit, és hangot adott annak a vélekedésének, hogy megfontolandó, érdemes-e az eddigi biztos partnert, az OTP-t bizonytalanra cserélni. A polgármester kijelentette: éves szinten 22 milliárd a működési bevétele az önkormányzatnak, ez kellő alapot és biztonságot teremt a törlesztésre. Hozzátette azt is, hogy Király képviselő hozzászólása versenyjogi aggályokat feszeget, mert a városnak a legkedvezőbb ajánlatot tevő bankot kell elfogadnia, az OTP pedig a döntéstől függetlenül továbbra is az önkormányzat és gazdasági társaságai folyószámla-vezető bankja marad.

Király József úgy reagált, az uniós beruházások befejezéséhez kellenek pluszforrások, és természetesen támogatja a hitelfelvételt, de nem a drágább konstrukciót. Változó kamatozású hitelre az OTP tette a legkedvezőbb ajánlatot 0,7 százalék kamatfelárral (MKB: 0,79, Takarékbank: 0,97), ez esetben 7 milliárd 254 forint millió forintot kellett volna visszafizetnie a városnak.

Az előterjesztés viszont inkább a fix kamatozású hitel mellett érvelt, azzal az indoklással, hogy az elkövetkező tizenkét évben nem lehet kizárni a gazdaság stagnálását, visszaesését és ezzel együtt a nem rögzített kamatok emelkedését. Ebben a konstrukcióban viszont az MKB Bank ajánlata volt a legjobb, 2,1 százalékos fix kamattal, 7 milliárd 450 millió forintos bekerülési összeggel (OTP: 2,14 százalék, Takarékbank: 2,35 százalék kamat). A városvezető Fidesz–KDNP-frakció szavazataival, 11 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett az MKB fix kamatozású ajánlata kapta meg a többséget, magát a hitelfelvételt egyhangúlag támogatta a testület.

A működési hitelkerethez nem nyúlnak

Tavaly egyébként vett már fel Kecskemét egy 3,2 milliárdos beruházási hitelt, főként óvodai, iskolai felújítások önerejének biztosítására. Erről esett szó a testületi ülésen. Mint Takács Valentinától, az önkormányzat kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, ezt a tavaly jelentkező, számlával igazolt kiadások kifizetésére lehetett felhasználni, így végül 1,7 milliárdot vett igénybe az önkormányzat. Több projektnek átcsúsztak az idei évre egyes munkafázisai, ezért szerepelnek a mostani táblázatban is. Emellett még van Kecskemétnek egy hárommilliárd forint körüli működési hitelkerete is, de ezt évek óta nem vették igénybe – mondta Takács Valentina.