kecskemét

2019.06.18. 19:27

A Magyar királyné életvizét kevesen ismerik még a világon

A pálinka és a bor állt annak a szakmai konferenciának a középpontjában, melyet a IV. Kecskeméti Barackpálinka és Borfesztivál programsorozatának a keretében rendeztek kedden a megyeszékhelyen.

Barta Zsolt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete és a Kunsági Női Borrend szervezte a szakmai napot. Ezen neves előadók ecsetelték a bor és pálinka piacon kialakult helyzetet. Gubán Gyula a NAK megyei alelnöke és Ádám Erika, a Kunsági Női Borrend elnöke köszöntötte a megjelenteket. Tőlük rögtön dr. Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára vette át a szót. A politikus a pályázati programokról tartott ismertetőt. Utána Szöllősi Edit, az agrárminisztérium főtanácsosa adott összefoglalót a pálinkafogyasztás országimázsban betöltött helyzetéről.

A pálinkánk története az Anjou korba nyúlik vissza. Már akkor – 1332-ben – jegyezték a krónikák az Aqua vitae Reginae Hungariae nevű italt. (Magyarra fordítva a Magyar királyné életvize.) Később 1438-ban felvidéki Bártfán szeszgyár is működött. A hódoltság idején az 1600-as években a kecskemétiek kajszibarackból készítettek főzetet, 1796-ban hivatalos főzde létesült a városban. Azaz látható, hogy közel 700 éve isszák a magyarok a gyümölcsből készített italt, mely időközben a pálinka nevet vette fel. A pálinka egyebek mellett az egyik olyan gasztronómiai értékünk, amely segítségével a turizmust fejleszthetjük. Ez világgazdaság egyik legjobban növekedő szektora. Ennek az éves forgalma a világ GDP-nek a tizede, több mint 7884 milliárd dollár. Azonban rajtunk kívül mások alig isznak pálinkát, ezért ennek a megismertetésére ugyanúgy stratégiát kell kidolgozni és következetesen végrehajtani, mint ahogy ezt tették a skótok a whisky vagy akár az örmények a brandy esetében. Hasonló gondok nehezítik a magyar bor nemzetközi szinten történő elismerését is. Bár a külhoni versenyeken jól szerepelünk, a hazai borexportunk 80 százalékát mégis a lédig bor teszi ki. Ezt pedig csak a legalsó árkategóriában lehet értékesíteni. Erről Kószó Gábor, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a munkatársa beszélt. Mint mondta, az északi országban egyre inkább emelkedik a borok utáni érdeklődés, melyet figyelembe kell vennünk. Idehaza a jelenlegi egy főre jutó 22 liternyi fogyasztást 30 -ra kellene emelni, ennyi már volt idehaza, a próbálkozás nem lehetetlen.

Ezek is érdekelhetik