A munkaerőhiány problémájáról is szó esett a kecskeméti VOSZ fórumon

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megyei szervezetének fórumán egyaránt képviseltették magukat a nagyvállalatok, valamint a kkv-k és 4-5 fős cégek is. A neves előadók között ott volt a VOSZ főtitkára, dr. Dávid Ferenc is, aki lapunknak többek között elmondta: meglátása szerint Bács-Kiskun megye déli részének tradicionális gazdasági lemaradását elsősorban infra­strukturális fejlesztésekkel lehetne csökkenteni, főként az Európai Uniótól érkező támogatások révén. Országos problémának nevezte a krónikus munkaerőhiányt, amely részben abból adódik, hogy a kvalifikált, kreatív, szakképzett fia­tal munkaerő elhagyja az országot. Ma már 300-600 ezer főre tehető a külföldön dolgozó magyarok száma.

Hiába van közel félmillió ember, akinek nincs munkája – 180 ezren vannak álláskeresési támogatáson, 170-180 ezren közfoglalkoztatottak, és 100-150 ezren segélyen vagy anélkül élnek –, ők nem tudják a munkaerőhiányt enyhíteni. Ugyanis a többség aluliskolázott, fele nem végezte el az általános iskolát sem, sokan a digitális analfabéták közé sorolhatók, és a verbális parancsok végrehajtására sem képesek – fogalmazott Dávid Ferenc.

Milyen válaszokat lehet adni ezekre a súlyos kihívásokra? A VOSZ főtitkára szerint a demográfiai folyamatokat nehéz rövid időn belül megfordítani. Az ötvenes évek közepén még 220-230 ezer gyerek született Magyarországon, ma csak 80-90 ezer. A KSH a munkavégzés szempontjából aktívként a 15 és 64 év közöttieket tartja nyilván, ez a korosztály évente 40 ezer fővel csökken, azaz 5 év távlatában eltűnt 200 ezer munkavállaló a munkaerőpiacról. Ez eredményezi, hogy a fejlett ipari körzetekben – így Kecs­keméten is – nagyítóval keresik az alkalmas munkaerőt, sok cég már a Vajdaságban vagy a Kárpátalján toboroz kollégákat. Dávid Ferenc emiatt megérti a vállalatokat, hiszen a szinten tartás és a fejlődés érdekében kényszerhelyzetben vannak, ugyanakkor úgy véli: akik nemzetgazdasági szinten felelősek a foglalkoztatásért, ne gondolkodjanak munkaerőimportban, „nekik kutya kötelességük, hogy az itthoni 500 ezres tartalékból faragjanak munkaerőt, mégha nagyon fáradságos és népszerűtlen dolog is”. A VOSZ főtitkára szerint radikálisan át kellene alakítani a közfoglalkoztatást és az abban résztvevőknek 2-3 hónapos olyan gyakorlatias képzést kellene nyújtani, hogy aztán legalább a betanított munkákat el tudják végezni a cégeknél.

Dávid Ferenc lapunknak azt is kijelentette: meg kellene szüntetni azokat az anomáliákat is, hogy a közszférából kirúgottakat közfoglalkoztatottként visszaveszik és garantált bérminimum (bruttó 180 500 forint) helyett garantált közfoglalkoztatási bért (bruttó 106 555 forint) fizetnek nekik. „Ennél megalázóbb dolgot nem tudok elképzelni” – vélekedett a VOSZ elnöke.

A fórumon megemlékeztek Demján Sándorról

A fórum résztvevői egyperces néma felállással tisztelegtek a múlt héten elhunyt Demján Sándor, a VOSZ volt elnöke emléke előtt. – A szó, ami eszembe jut róla, az a példakép. Nemcsak azért, mert hihetetlenül sikeres volt, hanem azért is, mert bár kemény, korrekt üzletember volt, azonban amikor rászorulókról, szegényekről volt szó, mindig megenyhült a szíve. Soha nem tagadta meg a gyökereit, hogy milyen nehéz sors jutott neki gyermekként, és ez bizonyára formálta személyiségét. Egészen haláláig sok éven keresztül milliárdokat fordított arra, hogy több ezer egyetemistát segítsen a tanulásban, de még ennél is több szegény gyermeknek tudta jobbá tenni a tanulmányi körülményeit. Nemcsak anyagi örökségéről, hanem szellemi örökségéről beszélhetünk, a Prima Primis­simával maradandót alkotott – mondta Weninger Richárd, a VOSZ Bács-Kiskun megyei elnöke Demján Sándorról. A tavalyi évet értékelve kiemelte a megyei kereskedelmi és iparkamarával, valamint az ÉVOSZ-szal való együttműködést. Mint elhangzott, a megyei VOSZ-nak 103 rendes tagja van, a bővebb tagság pedig 2 ezer körüli.