Tízmillió kacsa kelhet Jánoshalmán az új keltetőüzemben

A cég régi keltetőüzemének tőszomszédságában épült fel az új keletetőüzem, amire összesen 835 millió forintot költöttek. Kiss István, a Bács-Tak Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy mindehhez 600 millió forint banki hitelre volt szükségük a saját erő mellett. A beruházás során a szociális épület is megújult.

A cégvezető elmondta, a beruházás szorosan kapcsolódik a Hunent Zrt. – ami kapcsolódó vállalkozás a Bács-Tak Kft-hez – mélykúti vágóhídjának építéséhez. Mélykúton ősz végétől kezdődik a próbaüzem és teljes kapacitással, heti 200 ezer pecsenyekacsa és 500 ezer darab húsliba feldolgozását tervezik. Kiss István a mélykúti beruházásról elmondta: az építkezés 38 százalékos állapotban van, a technológiát májusban kezdik el beszerelni. – Terveink szerint szeptember végén, október elején kezdődhetnek a próbavágások – tette hozzá az ügyvezető igazgató, aki arról is szólt, hogy kockázat is van, mert bebizonyosodott, a madárinfluenza könnyen padlóra küldheti az ágazatot.

A jánoshalmi keltető alapkövét 2016 márciusában tették le, ám az üzembe helyezést késleltette a madárinfluenza, ami miatt a szülőpárokat is ki kellett vágni és a keltetendő tojásokat is meg kellett semmisíteni. Az első kelés így csak 2017. márciusában volt az új üzemben. Kiss István őszintén szólt arról is, hogy a kelési eredmény csak 69 százalékos volt, ami igen rossznak mondható. Vizsgálatok során megállapították, hogy kevés volt a levegő, illetve rossz volt a minősége. A szükséges változtatások miatt leálltak és tavaly decemberben újraindították a keltetést, ami jelenleg 82 százalékos kelési eredményű.

A régi keltetőben hetente több mint 105 ezer darab tojást tudtak indítani, míg az újban közel 170 ezer darabot, így összesen a két üzemegységben, hetente 275 ezer darab tojást tudnak a gépekbe helyezni.

A baromfitenyésztés a „mi ügyünk”

– A baromfitenyésztés és feldolgozás tényleg a „mi ügyünk” – amint köztudott – ez az ágazat közvetlen EU támogatásban nem részesül. A magyar agrárkormányzat tehát költségvetési forrásokból tud támogatást nyújtani a termelőknek. Az így nyújtott állatjóléti támogatás 2010 óta több mint a duplájára – 4 milliárdról 9 milliárd forintra – növekedett – fogalmazott Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a keltető avatásán.  Mint hozzátette: a baromfitenyésztés és a baromfi-egészségügy jelentőségét híven tükrözi, hogy ez az ágazat adja a magyar mezőgazdasági kibocsátás mintegy 13 százalékát. A szektor 60 ezer embernek ad munkát, ráadásul csaknem 100 százalékban, magyar kézben van – tette hozza Zsigó Róbert.

Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselő úgy vélekedett: hogy a régió mezőgazdasági szerepét jelentősen növeli a Bács-Tak Kft. új beruházása. Hozzátette: a zárt tartású víziszárnyas piacon most szinte korlátlanok a piaci lehetőségek. A jánoshalmi származású képviselő örömmel számolt be arról, hogy erősödik a régió gazdasága, többek között indulhat majd a magyar fejlesztésű traktorgyártás Jánoshalmán, Kunfehértón pedig új gyógyszergyár épül.