Az országban nálunk van a legtöbb tyúk

Állategységben kifejezve, a legtöbb mezőgazdasági haszonállatot Bács-Kiskun megyében tartják. Főleg 2012 után kezdődött egészében az állomány gyarapodása, elsősorban a gazdasági szervezetekben. Ennek köszönhetően sikerült pótolni az egyéni gazdaságok országosan is mutatkozó számbeli fogyatkozása miatti termeléscsökkenést – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi elemzéséből.

Hazai viszonyok közt túlzás nélkül lehetne Bács-Kiskun megyét a gazdasági szárnyasok hazájának is nevezni. A tyúkállomány minden régió közt ebben a térségben a legnagyobb. A kacsatartás szintén kiemelkedő, országos szinten több mint 60 százalékos arányú. Azzal a statisztika nem mond újat, hogy az ország szőlőterületének több mint harmada a Kunsági borvidéknek otthont adó Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. Feltűnik azonban az új gyümölcsfajok iránti érdeklődés. Például a bodza termőterülete több mint harmadával nőtt 3 év alatt. Ez főleg a telepítések központi támogatásával és természetesen a jövedelmezőséggel magyarázható.

A KSH felmérése szerint mindenütt nyomon követhető az egyéni gazdaságok számának csökkenése, azzal párhuzamban a nagy, ezer hektár feletti birtokok feldarabolódása. Ez utóbbi tapasztalható Bács-Kiskun megyében is, ahol a közepes méretű, 20–50 hektáros birtokok kialakulásának irányába hat a földpiac.

Tavaly összesen 20 ezer hektár körüli termőföld cserélt gazdát az egyébként legnagyobb összterületű, közel 700 ezer hektár mezőgazdasági művelésű földdel rendelkező megyében.

Ez a forgalom közepesnek számít, amiként a termőföldek árai is. Az utóbbi 2 évben a megyében átlagosan 15%-kal drágultak ezek az ingatlanok, de ez a szám nem igazán tükrözi a valóságot. A nagy aranykorona-értékű földek áremelkedése elérte a 30%-ot is, míg a gyengébbek ára stagnál. A szórás hektáronként 1,1–4 millió forint közötti, jelezvén egyben a Duna–Tisza közén a termőföldek minőségének jelentős eltérőségét.