Megvédik a magyar méhészek érdekeit

Albert Einstein azt mondta, ha kipusztulnak a méhek, akkor négy évvel később az emberiség is követi a rovarokat. Ezzel a gondolattal kezdte a kecskeméti tájékoztatóját Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője hétfőn délután a megyeházán megtartott sajtótájékoztatóján. A gondolatainak az adott aktualitást, hogy egy mézjelentés készült az Unió parlamentje számára, melynek a mezőgazdasági bizottsága azt már 39:1 arányban elfogadta.

Az Unió mézigényének a 60 százalékát a tagországok állítják elő. A hiányzó 40 százalékot importálják. Magyarország a méztermelésének viszont a 75 százalékát külföldön értékesíti. Ezért nem mindegy, hogy a piaci versenyben milyen körülmények között versenyezhetünk.

A magyar gazdák nagyon magas minőségű terméket állítanak elő.  Az országban 20 ezer termelő dolgozik, akik közül 2100-an a mi megyénkben termelnek. Tavalyelőtt a hamisított kínai méz nyomta le a világpiaci árakat. Ez volt a momentum, amikor a képviselő úgy érezte, hogy lépnie kell. Az ugyanis ismert, hogy az Unióba kívülről érkező termék ötöde hamisított. Ez tény. A képviselő által megfogalmazott úgynevezett Mézjelentés ennek kiküszöbölésére is megfogalmaz javaslatokat. Erősebb hatósági ellenőrzést szorgalmaz a határállomásokon, a kereskedőknél.

Erdős Norbert megjegyezte, hogy fogyasztóvédelmi probléma is megjelenik az ügyben. Az uniós jelölések alapján csak az látható a címkén, hogy az adott termék Unión kívüli, esetleg uniós és külföldi termék keverékéről van szó. A fogyasztó semmit sem ért az egészből, ez pedig jó esélyt ad arra, hogy a mézzel csaljanak. A jelentés a címke megváltoztatására is javaslatot tesz. Ez egyébként a német bioméhészek gyakorlatát követi. Ez alapján fel kell tüntetni azt, hogy mely országban készült a termék és abból az országból hány százaléknyi a helyi méz, hangsúlyozta Erdős Norbert európai parlamenti képviselő.

A politikus kitért arra, hogy a mézpiac visszahat a méhnevelésre, a méhészkedésre is. Nem csak arról van szó, hogy egy kellemes ízű ősi élelmiszert hamisítanak, avagy sem. A probléma szélesebb körű. A méhek jelentősége sokkal nagyobb, mint ahogy gondolnánk. A kis rovarok ugyanis a zöldségek és a gyümölcsök 84 százalékát porozzák be. Az élelmiszergyártásban előforduló alapanyagok 76 százalékát is érinti a méhek szorgos munkája.  Így érthető Albert Einstein megállapítása. Ha nincsenek méhek, akkor bajba kerül az élelmiszeripar és az emberiség jövője.

Dobogós helyen van a méztermelésünk

A sajtótájékoztatón részt vett Font Sándor országgyűlési képviselő, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának az elnöke. Hangsúlyozta, hogy európai dobogós helyen áll a hazai méztermelés. Bács-Kiskunban népszerű ez a hivatás, hisz minden tizedik méhész itt él. A térségben részben a monokultúra miatt jelentős részben napraforgó- és repcemézet állítanak elő, de a selyemkóró is igen népszerű. Annak ellenére keresett, hogy maga a növény egyébként irtandó. Dr. Hegedűs Dénes méhész, állatorvos, az OMME szakmai elnökhelyettese arról beszélt, hogy a nagybani mézárak 550–700 forint között mozognak kilónként. Ez alacsony, ezért sokan arra kényszerülnek, hogy még több családot neveljenek. (Ma 1–1,2 millió méhcsalád él az országban, míg a 80-as években 600 ezer családot neveltek.) Az ország méhcsaládeltartó képessége azonban egyre romlik. Gégény Benjamin, jól ismert bajai méhész arról szólt, hogy a hivatásukat komolyan vevő gazdák 16 hazai mézlovagrendet alapítottak. Az országos egyesületük 13.600 tagot számlál, ezek rendelkeznek a méhcsaládok 90 százalékával. A gondok olyan szintűek a kontinensen, hogy ezt a legmagasabb szinten kell kezelni, mondta a méhész.