A forgalom nem mindenhol követte a béremelést

Egyes külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok azért tudnak a szektor átlagához képest jóval több bért fizetni a munkatársaiknak, mert például pultos kiszolgálást nem végeznek. Azaz, ott nem lehet 15 dekagramm párizsit kiméretni, vagy 30 deka kenyeret vásárolni. Előre kicsomagolt áruk vannak, a vásárló pedig bolti eladót alig lát. Kérdezni sem tud, ha valamit nem talál. Így nagyobb az egy főre jutó termelékenység az ilyen külhoni tulajdonú láncoknál. Ráadásul a nagyobb településeken működnek, ahol a vásárlóerő számottevően növekedett az elmúlt évek során. Iparági források szerint ezekben a boltokban 6–8 millió forint az egy főre jutó bevétel, míg például a kisebb településeken a 2 millió forintot is alig haladja meg havonta.

Tamás Sándor, a kalocsai központú Híd-CooP Zrt. vezérigazgatója azt mondja, hogy a bruttó 180 500 forintra emelt szakmai minimálbért egyelőre ki tudják gazdálkodni, de forgalomtól függően fognak osztott műszakokban dolgozni a kis településeken a dolgozóik.

Mint mondta, két ellentétes folyamat játszódott le abban a kistelepülési térségben, ahol a boltjaik működnek. A bérek megemelkedtek, ugyanakkor a falvakban a vásárlóerő nem úgy alakult, mint az ország más, gyorsan fejlődő térségeiben. Az érseki város környékén elöregedő települések találhatóak, ahol a nyugdíjak alacsonyak. A fiatalok elköltöztek olyan településekre, ahol jobbak a bérek.

Tamás Sándor szerint azokért, akik dolgoznak, reggel jön a busz, és a környékbeli városokba szállítja a dolgozókat. ­Sokan ingáznak például Dunaújvárosba.

– Ők azonban nem fognak reggel vásárolni, este pedig szintén nem térnek be a helyi boltba, mert már a munkahelyhez közeli bevásárlóközpontban mindezt megtették. A hétvégi nagy bevásárlást sem itt végzik – foglalta össze a tapasztalatait a vezérigazgató.

A Híd-CooP Zrt. a költségek emelkedése miatt Kalocsán bezárta már egy veszteséges boltját tavaly ősszel. A nyugdíjasok ezt jelezték a polgármesternek, aki továbbította a cégvezetőnek. Mint Tamás Sándor mondta, eddig is mindent megtettek azért, hogy az emelkedő költségeket ellensúlyozzák, de lehet, hogy további intézkedések bevezetésére lesz szükség.

Ugyanakkor az is igaz, hogy egyre nehezebb jó szakembert találni. Az egyik faluban régóta keresnek boltvezetőt. Volt is egy jelentkező, aki annyit kérdezett, hogy nyitáskor bent kell-e lennie a botvezetőnek. Ez a kérdés nem nyerte el a cégvezetés tetszését, így nem kapta meg az állást az illető.

Egy másik cégvezetőt is megkérdeztünk a béremelési helyzetről, aki nem kívánta a nevét adni a nyilatkozatához. Ő azt mondta, hogy az olyan cégek, mint például a Coop, minden adót befizetnek, betartják a munkaügyi előírásokat, de nem tudnak versenyezni olyan kis magánboltokkal, amelyek ezt nem tartják be.

Neve elhallgatását kérő forrásunk hallott már olyan esetről, amikor 4 órára jelentették be a bolti dolgozót, aki azonban ennek a háromszorosát ledolgozza. Az elvégzett munka ellenértékét megkapja, de egy részét feketén. Találkozott olyan történettel is, amikor egy dolgozó 40 év után azért nem tudott elmenni nyugdíjba, mert kiderült az évek kiszámításánál, hogy 5 évig nem volt egy korábbi cégnél bejelentve. Így további öt évet kell neki dolgoznia, hogy a 40 év munkaviszonya meglegyen. Az említett cégvezető gyors fejszámolás után kiszámította: ha a nyugdíja havi 100 ezer forint lett volna, akkor ez 5 év alatt éppen 6 millióra jön ki. Azaz, a korábban be nem jelentett dolgozó most ettől a nagy összegtől esik el.

Fotó: illusztráció