Attila örökösei

2019.11.16. 12:16

Hétfőig még látogatható az egyedülálló antropológiai kiállítás

Az antropológia és az archeogenetika jelenlegi kutatási eredményeinek bemutatásával a magyarság származástörténetébe enged bepillantást a budapesti Természettudományi Múzeum időszaki kiállítása, amely még ezen a hétvégén, november 18-ig megtekinthető.

Fotós: Illyés Tibor

Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig címet viselő tárlat annak a tudományos és áltudományos nézetek sokaságával kísért témának a továbbgondolására ösztönöz, hogy honnan származunk, kik vagyunk és kik a rokonaink: van-e, és ha igen, mi a közös hunokban, avarokban és magyarokban – írja tárlatismertetőjében a nullahategy.hu kulturális portál.

Miként a címe, a múzeum egyik tágas földszinti termében rendezett kiállítás is a kontinuitást sugallja, de miután a magyarság őstörténetével foglalkozó különböző tudományágak eredményei egyelőre nem, vagy csak részben rímelnek egymásra, a kutatások új lendülete és kvázi bizonyítékai alapján sem vállalkozik arra, hogy erre egyértelmű kinyilatkoztatást tegyen. A múzeum tájékoztatása szerint a Magyarságkutató Intézet és a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével megvalósult kiállításnak nem az a célja, hogy pontot tegyen a viták végére, de a régészet, a történeti embertan és egy új tudományterület, az archeogenetika eredményeinek felhasználásával bemutat néhány „eredettöredéket”, sok kérdést felvet, sokat megválaszol, és sok esetben továbbgondolkodásra ösztönöz.

III. Béla koponyamásolata jelképes trepanációval az Attila örökösei – a hunoktól az Árpád-házig című kiállításon
Fotó: Illyés Tibor / MTI

A fő kérdés természetesen továbbra is az, hogy lehet-e a tudományterületek adatai alapján rokonságot megállapítani az 5. század első felében Európa történelmében jelentős szerepet játszó nomád nép, a hunok, a 6. század szintén nomád avarjai és a 9. században megjelenő magyarok között. Mindhárom sztyeppi lovas nomád nép a Kárpát-medencét, ezt a már az ókorban is számos kultúra és népcsoport lakta területet választotta otthonának, és olyan államot hozott létre, amely jelentősen befolyásolta Európa történetét. A kiállítás

  • felvillantja a három nép Kárpát-medencei történetét,
  • megismerteti egy-egy hun, avar és honfoglaló magyar archeogenetikán alapuló rokonsági viszonyait,
  • bemutatja e korabeli népek néhány ma már bizarrnak tűnő hagyományát,
  • az arcrekonstrukcióknak köszönhetően feltárja, milyenek lehettek a hun, az avar és a magyar koponyákhoz tartozó eleven emberi arcok,
  • a tudományosan hiteles, régészeti leletek alapján készült tárgyrekonstrukciók révén bemutatja a honfoglalás kori tárgyi kultúra egy-egy elemét.
  • A kiállítás az elmúlt hetekben sok értetlenséget kiváltó kipcsakokról is említést tesz. Eszerint a kipcsakok török nyelvű besenyők, akik az írott források szerint a 10. század végétől érkeztek az ország különböző területeire. Legnagyobb településtömbjük a Sárvíz völgyében, Fejér és Tolna megyében alakult ki. Oklevelek több mint 30 településen említik a besenyőket, akik nagyfokú önállóságot élveztek, egészen a 14. századig működő, két megyén átívelő besenyő ispánság is létrejött, a 12. századi királyi seregben a könnyűlovas íjászok számát gyarapították.

    A cikk teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

    Borítókép: Hun kori férfi mesterségesen torzított koponyája az Attila örökösei – a hunoktól az Árpád-házig című időszaki kiállításon

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!