Ahol Gyurcsány Ferenc abbahagyta, Karácsony ott folytatná

Karácsony Gergely és a 99 Mozgalom bemutatta gazdaságpolitikai elképzeléseit, amelyek fókuszában a 2010 előtti szocialista–liberális kormányok gyakorlatához hasonlóan az emberek és vállalkozások terheinek növelése áll.

„Fontos leszögezni, hogy

a polgári kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta átgondolt, következetes adópolitikát folytat, amely a munkát terhelő adók csökkentésére, a családi adókedvezményre, illetve a fogyasztás adóztatására épül.

E politikának köszönhetően az elmúlt évtizedben megszorító intézkedések nélkül növekedtek az állami adóbevételek, az alacsony szinten tartott közterhek pedig jelentős mértékben hozzájárultak a gazdaság »kifehérítéséhez«, az adózási morál javításához” – mondta a Magyar Nemzetnek Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány elemzője. A szakértő jelezte: Karácsony Gergely gazdaságpolitikai javaslatai ugyanakkor szakítanának ezzel a megközelítéssel, az adócsökkentés helyett az adóemelés programját kínálva a választóknak.

„A miniszterelnöki ambíciókat dédelgető főpolgármester a szegényekre hivatkozva a személyi jövedelemadó emelésével, vagyonadó bevezetésével, »szolidaritási« adó kivetésével, illetve a társasági adó mértékének növelésével sarcolná a gazdaság motorját jelentő középosztályt, valamint a vállalkozásokat.

Érdekesség, hogy Karácsonyék külföldön már megbukott elemekre emlékeztető javaslatokat is megfogalmaztak programjukban.

Így az egymillió forintnál jobban keresőkre vonatkozó személyijövedelemadó-emelés ötletét vélhetően a Franciaországban eredménytelenül alkalmazott, 75 százalékos »milliomosadó« ihlette” – magyarázta. Erdős Gergely szerint

további aggodalomra ad okot, hogy Karácsony Gergely a „zöldfordulatot” is többek között új, „zöldadók” és „-illetékek” bevezetésével kívánja elérni.

„A gyakorlati tapasztalatok azonban évtizedek óta azt mutatják, hogy azok a kísérletek, amelyek a közterhek emelésével, illetve új adónemek létesítésével próbálják a polgárok magatartását, a lakosság szemléletét megváltoztatni, általában nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Az említett célkitűzések elsősorban nem adópolitikai eszközökkel valósíthatók meg” – tette hozzá. Az elemző ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Karácsony és a 99 Mozgalom bizonyos felvetései „nyitott kapukat döngetnek”. A minimálbér emelésének kérdése a frissen meghirdetett nemzeti konzultációban is szerepel, a javaslat nem a baloldal sajátja. Kulcsfontosságú ugyanakkor, hogy a tervezett lépést csak megfontoltan, a gazdasági szereplőkkel egyeztetve, a fedezetül szolgáló források tekintetében biztos háttérrel vezessék be.

„A 2010 előtt regnáló balliberális kormányok gyakorlata – amely a felelőtlen költekezés, az eladósodás, illetve a lakossági megszorítások spirálját jelentette – e tekintetben sem szolgálhat mintaként Magyarországnak” – mondta.

Mindezen felül elgondolkodtató szerinte, hogy Karácsony Gergely több jelentős gazdasági kérdésben is (például a minimálbér mértékének meghatározásában, illetve részben a társasági adózás terén) uniformizált ­európai vagy globális szabályozás bevezetését támogatná, amely – a nemzeti szuverenitás sérülése mellett – jelentős mértékben megnehezítené az ország sajátosságaihoz, igényeihez jobban igazodó gazdasági környezet megteremtését.

„Mindezek fényében kijelenthető, hogy Karácsony és szövetségesei pontosan ott folytatnák, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfőként abbahagyta. A baloldal tervezett adóemelései ismét bizonytalanságot és felfordulást okoznának, letérítve ezzel Magyarországot a 2010 óta követett fegyelmezett, stabilitást hozó gazdasági pályáról” – hangsúlyozta az elemző.