PM-államtitkár: továbbra is stabil a magyar gazdaság

A Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán kifejtette:

a gazdasági bővülés stabil lábakon áll, mivel a belső fogyasztás és a beruházások is bővültek, ennek köszönhetően az államháztartásnak a szokásosnál több bevétele volt,

így az államadóság nagyobb mértékben tudott csökkeni, minthogy azt a pénzügyminisztérium feltételezte.

Banai Péter Benő emlékeztetett rá, hogy az államadóság 2017 végi 73 százalékról 70,2-re csökkent.

„Jelentősen csökkentek az adósságszolgálati terhek is, a kormány az így felszabaduló forrásokat pedig családtámogatásokra, illetve otthonteremtési támogatásokra fordíthatja” – jegyezte meg.

A tárca hétfői tájékoztatása szerint a Pénzügyminisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a 2018-as év költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.

A dokumentum szerint a magyar gazdaság az EU átlagos szintje felett teljesített, az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a tervezettnél kedvezőbben alakult, és az államadósság GDP-arányos szintje is alacsonyabb lett a vártnál.

Kiemelték, hogy a zárszámadási törvényjavaslatból kedvező kép rajzolódik ki,

tavaly – az EU-ban a harmadik leggyorsabb bővülést elérve – 5,1 százalékkal nőtt a GDP,

míg az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya az eredeti tervnél kedvezőbben, 2,3 százalékos szinten teljesült.

Az államadósság GDP-arányos szintje a 2011-es 80 százalékot is meghaladóan, még a korábban feltételezettnél is alacsonyabb szintre, 70,2 százalékra mérséklődött.

A magyar államadósság-kezelés fő célja az adósságráta csökkentése, a lakossági állampapírok állományának növelése a devizaadósság arányának a mérséklésével. A devizaarány ezzel összhangban a 2011 végi 52 százalékról 23 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 36 százalékra esett.

Az EU-ban is példaértékű szintű javulás hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének mérséklődéséhez, amelyet idén a februári döntéseikben már a nemzetközi hitelminősítő intézetek is elismertek.

„A piaci befektetők kedvező értékítéletét követően ugyanis a Standard & Poor's és a Fitch Ratings is egy kategóriával feljebb, a BBB osztályba sorolta Magyarországot” – közölte a Pénzügyminisztérium.

Hangsúlyozták: annak ellenére, hogy 2018-ban mintegy 290 milliárd forintot hagytak az adócsökkentések a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál, a négy legnagyobb adófajtából – a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az áfa és a jövedéki adó – az eredetileg tervezethez képest mintegy 195 milliárddal több érkezett az államkasszába. A négy nagy adónem összességében 7598,4 milliárd forintot hozott a költségvetésnek.

Az eredeti előirányzathoz képest a legnagyobb eltérés az általános forgalmi adóban (áfa) jelentkezett úgy, hogy 2018-ban 5 százalékra csökkent a hal, a sertésbelsőség, az internet szolgáltatás, az éttermi étkezés, valamint a Braille kijelzők és nyomtatók áfa kulcsa.

Az áfabevételek növekedésében jelentős szerepet játszott a gazdaság fehéredése.

„Az online gazdaságfehérítő intézkedések tavaly július 1-től egy új eszközzel, az online számlával bővültek, amelynek köszönhetően 2018-ban az EU előzetes becslése alapján a 2013. évi 21 százalékról 9 százalékra zsugorodott hazánkban az adóelkerülés mértéke” – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium.